Horváth Zita elmondta: a korábbi módszerek ma már nem biztos, hogy működnek, s nem azért, mert nem jók.

A projektpedagógiát száz éve dolgozták ki az Egyesült Államokban a szakképzés számára, azután terjedt el a közoktatásban - közölte a helyettes államtitkár. Jelezte: a magyar közoktatásban működnek ezek a módszerek.

A projektpedagógia segít elsajátítani azokat a képességeket, amelyekre a 21. században egyre nagyobb szükség van, ilyen elsősorban a logikus gondolkodás és az együttműködés, továbbá a problémamegoldáshoz, kommunikációhoz, csapatmunkához, döntési helyzetek, alternatív megoldások kezeléséhez szükséges képességek. Ezek azonban könyvből vagy akár az interneten sem tanulhatók, fejleszthetők, erre is jó a projektpedagógia - jelezte.

Elmondta: ez a módszer nemcsak a legkorszerűbb képességek elsajátítására alkalmas, hanem az eltérő családi társadalmi háttérből fakadó hátrányok ledolgozásában is nagyobb segítséget nyújt a hagyományos módszereknél. Például a régi, jó frontális oktatás önmagában nem elegendő, ha olyan diákcsoporttal áll szemben a tanár, amelyben jelentős különbségek vannak az otthonról hozott tudást illetően. Az oktatás pedig a társadalmi mobilitás, felemelkedés záloga, és ebben is segít a projektpedagógia - ismertette Horváth Zita.

Megjegyezte: az egyetemek mintha lassabban ismerkednének meg az új oktatási, pedagógiai módszerekkel, de mára több pozitív példa is akad. A projektpedagógia népszerűsítésében is segíthet a Hazai és külföldi modellek a projektoktatásban című konferencia - fűzte hozzá megnyitójában az Emberi Erőforrások Minisztériumának helyettes államtitkára.

Koltai László, az Óbudai Egyetem dékánja arról beszélt: egy kínai közmondás szerint rosszat jelent, ha valakinek azt kívánjuk, "élj változó világban". "Nehéz időszakban élünk, a változás sebessége folyamatosan nő." Nagy kihívás az új generációknak használható tudást adni, ezen segíthet a projektpedagógia módszereinek elterjesztése a felsőoktatásban - mondta.