A szocialista országgyűlési képviselő felidézte, hogy a felsőoktatási intézmények döntő többségét, a vidéki tudományegyetemek mindegyikét a kormánypárti többség alapítványi fenntartásba adta és azok élére kuratóriumot nevezett ki. Arra hivatkoztak, hogy ez az igazi autonómia, és nemhogy csökken, hanem nő az egyetemek szabadsága. Ez azonban nem igaz - mondta a volt oktatási miniszter, aki szerint a válság miatt ez nagyon gyorsan igazolást is nyert.

Kijelentette: az alapítványi fenntartású egyetemek nem képesek az államtól való független működésre, és különösen igaz ez a drámai gáz- és áramárak mellett.

Megjegyezte: sorra érkeznek a jelzések az egyetemi vezetőktől, akik segítséget kérnek az állami költségvetéstől, mert önállóan nem tudják megoldani a mostani helyzetet. A Pécsi Tudományegyetem már augusztus végén jelezte, hogy a többletkiadása eléri majd a 10 milliárd forintot. Hiller István számításai szerint a felsőoktatásban a többletkiadás legalább 50 milliárd forint lesz, amit az intézmények önállóan nem tudnak majd kigazdálkodni.

Kitért arra, hogy több helyen az őszi és tavaszi szüneteket csoportosítják át, vizsgaidőszakot szerveznek át, vagy átállnak az online oktatásra, de ez csak "gyógytapasz". Az online oktatásról már a járvány alatt kiderült, hogy jelentős színvonalcsökkenéssel jár, egyes esetekben - például az orvosképzésben a laborgyakorlatoknál - lehetetlen - mondta.

Hozzátette: ezzel párhuzamosan a felvételi rendszer átalakítását is kilátásba helyezték, megkönnyítve a felsőoktatásba való bejutás feltételeit. Ez önmagában helyes lépés lenne - mondta az ellenzéki politikus, de azt feltételezi, hogy ezzel a válság egyik várható legsúlyosabb hatását, a munkanélküliségét orvosolnák. Elemzők azzal számolnak, hogy sokan veszítik majd el munkájukat, illetve a pályakezdők nehezebben helyezkednek el. A változtatással "felszívná" a felsőoktatás a potenciális munkanélküliek egy részét, átmenetileg csökkentve arányukat, de a több hallgató több forrást is igényel - jegyezte meg.

Hiller István megoldásként távol-keleti országok és Finnország példáját hozta, ahol paradigmaváltás történt, és befektettek az oktatásba. "Mélyen hiszünk abban", hogy Magyarországnak is ezt kell tennie, ez a kiút - fogalmazott.

A korábbi oktatási miniszter kezdeményezte, hogy parlamenten kívül és belül kezdődjön oktatási-gazdasági vita Magyarország jövőjéről, civil és szakmai szervezetek, szakszervezetek részvételével. Legyenek fórumok, ahol ez a téma napirendre kerül, ez valóban a nemzet érdekében álló konzultáció! - hangsúlyozta.