Tóth Áron a törvényszék és az ítélőtábla összbírói értekezletét megelőző sajtótájékoztatón elmondta, a Szegedi Törvényszék az ország egyik legnagyobb létszámú és ügyforgalmú bírósága.

Földrajzi elhelyezkedése miatt a Szegedi Törvényszéken magas a nemzetközi érintettségű, az átlagosnál nehezebb megítélésű ügyek száma, s mivel Csongrád-Csanád vármegye a gazdaságilag fejlettebbek közé tartozik több a gazdálkodáshoz kapcsolódó bonyolultabb megítélésű polgári peres jogvita is - közölte a szakember.

Ennek ellenére folyamatosan jó eredményeket ért el a törvényszék, csökkent az ügyhátralék és jelentősen mérséklődött az elhúzódó ügyek száma is - tudatta Tóth Áron.

Vida-Sós Tünde, a Szegedi Törvényszék elnöke kifejtette, bár országosan csökken a bíróságra érkező ügyek száma, a Szegedi Járásbíróság büntetőügyszakában tavaly 2021-hez képest 26 százalékos emelkedés volt megfigyelhető. Ez egyértelműen az embercsempészéssel kapcsolatos ügyek következménye.

Míg 2021-ben elsősorban az embercsempészeket érintő nyomozási bírói ügyek száma emelkedett, tavaly ezek mellett megnőtt a büntető perek és ezen belül a bíróságra állítások aránya is - közölte az elnök. Hozzátette: a fellebbezések nyomán nő a Szegedi Törvényszéken a büntető másodfokú ügyek száma is.

Bálind Attila, a Szegedi Ítélőtábla elnöke hangsúlyozta, tavaly a táblabíróságon a polgári ügyek 97, a munkaügyi perek 81 százalékában ítéletet hoztak, a büntető 88 százalék pedig három hónapon belül befejeződött.

Az ítélőtábla döntéseinek szakmai megalapozottságáról az elnök elmondta, a táblabíróságon elbírált büntetőügyek közül 41 esetben nyújtottak be felülvizsgálati kérelmet, ezek közül egyetlen egyet sem helyezett hatályon kívül a Kúria, és csupán hármat változtatott meg. A munkaügyi perek 88, a polgári ügyek 82 százalékában a Kúria hatályában fenntartotta a táblabíróság ítéletét.