Mint írták, ezt erősítik meg az Európa Tanács (ET) igazságszolgáltatás hatékonyságával foglalkozó testületének (CEPEJ) adatgyűjtései, illetve az Európai Bizottság igazságügyi eredménytáblája is. Magyarországon a második legalacsonyabb a közigazgatási peres ügyhátralék, és a magyar bíróságok bírálják el a családjogi, gazdasági, polgári jogi és közigazgatási jogi pereket az ötödik leggyorsabban az Európai Unióban - olvasható a közleményben, amelyben kiemelték: ennek köszönhetően az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) előtt az eljárások elhúzódása miatt folyamatban lévő magyar vonatkozású ügyek száma az elmúlt időszakban drasztikusan csökkent.

A minisztérium ezek alapján leszögezte: az ET Miniszteri Bizottságának a bírósági eljárások időtartamával kapcsolatos megállapításai tehát nem a jelenlegi helyzetre vonatkoznak, hanem a magyar bíróságok évekkel ezelőtti, azóta megoldott ügyforgalmi problémáira reflektálnak. A bizottság által elfogadott határozat az eljárások elhúzódásával kapcsolatos hatékony belső jogorvoslat előkészítésére vonatkozik, és nem tesz megállapítást sem a magyar jogállamiság, sem a magyar bíróságok működését illetően - írták.

Közölték továbbá: az eljárások elhúzódásával kapcsolatos hatékony belső jogorvoslat előkészítése során az IM törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek, és szorosan együttműködik az Európa Tanács Titkárságával annak érdekében, hogy az EJEB joggyakorlatának mindenben megfelelő megoldás szülessen.

Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága korábban kiadott állásfoglalásában arra szólította fel Magyarországot, hogy mihamarabb biztosítson kompenzációs jogorvoslatot a túlzottan elhúzódó polgári és büntetőjogi eljárások által érintettek számára és nyújtson folyamatos tájékoztatást a jogalkotási folyamat minden lényeges fejleményéről, az előrehaladás nyomon követése érdekében.