Varga Zs. András A jogegység biztosításának európai modelljei címmel megtartott előadásában azt vezette le, hogy "miközben európai modellekről beszélgetünk, aközben arra is kíváncsiak vagyunk, vajon a modellhálóhoz a Magyarország által választott megoldás hogyan illeszkedik". Úgy vélte, nem érdemtelen a kérdés, mert komoly szakirodalmi vita folyt erről, vajon "szokatlan, meglepő, saját hagyományaival teljes mértékben szakító, önkényes megoldást vezetett be az Országgyűlés 2019-20-ban, vagy pedig van ennek valami hagyománya nálunk is". Rámutatott, a mostani, korlátozott precedens rendszernek voltak előzményei Magyarországon.
A jog kötelező, be kell tartani - szögezte le. Amikor a 19. században kialakultak a jogállamok - folytatta -, ezzel nem volt probléma, elméleti kételyek nélkül zárták le a vitákat. Időközben azonban a világnézet változott, "minden szó bizonytalanná, a bennünket körülvevő világ instabillá vált", ma már az sem mindegy, a jogszabály melyik értelmét veszik alapul döntéskor - fogalmazott.
Varga Zs. András hangsúlyozta, hogy a jogegységnek többféle megközelítése van, hiszen lehet természetes, amikor ragaszkodnak korábbi jogértelmezésekhez, de lehet kontinentális döntvényeken nyugvó elvi döntések vagy - angolszász mintára - precedens alapján kialakuló jogegység is. Magyarországon korlátozott precedensrendszer van, ahol 1998 és 2020 között kötelező jogegységi határozatokat hozott a Kúria, ott tavaly óta jogegységi határozatok és precedensek formájában biztosítja a jogegységet.
Azért korlátozott a precedensrendszer, mert minden bíróság köteles figyelemmel lenni a Kúriának a Bírósági Határozatok Gyűjteményében (BHGY) közzétett határozataira, de a többi bíróságé csak a felekre vonatkozik - jelezte.
A jogászgyűlés szombatig tart.
(FOTÓ)
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!