A bíróság megerősítette az út szervezésével megbízott négy másik lengyel hivatalnok ügyében hozott ítéletet is. 2019-ben Arabskira 10 hónapi, a kormányfői hivatal egy másik alkalmazottjára pedig 6 hónapi felfüggesztett szabadságvesztést szabtak ki. Az ügy további három vádlottját - a lengyel kormányfői hivatal és a moszkvai lengyel nagykövetség munkatársait - felmentették.

A fellebbviteli bíróság a felfüggesztett szabadságvesztéssel büntetett mindkét hivatalnok esetében csupán kiegészítette az ellenük emelt vádat azzal a megjegyzéssel, hogy köz- és magánérdek ellen cselekedtek.

Az ügyészség szigorúbb büntetést kért, a vádlottak ügyvédei pedig védenceik felmentését szorgalmazták.

A megerősített ítélet szerint Arabski nem teljesítette kötelességeit a katyni vérengzés 70. évfordulóján rendezett megemlékezésekre tartó elnöki járat szervezésében. Lehetővé tette a küldöttséget szállító Tu-154M típusú repülőgép használatát, miközben tudta, hogy a szmolenszki repülőtéren nincs technikai berendezés az ilyen kategóriájú gép fogadásához.

A pert 2014-ben a légikatasztrófa egyes áldozatainak hozzátartozói kezdeményezték.

A per során tanúként a volt lengyel kormányfőt, az Európai Néppárt jelenlegi elnökét, Donald Tuskot is meghallgatták. Tusk a bíróság előtt elmondta: pozitívan értékeli Arabski munkáját, saját szerepét illetően pedig azon az állásponton volt, hogy "politikai értelemben nem terheli felelősség" az államfői küldöttség útjának szervezéséért.

Tusk 2010. április 7-én Vlagyimir Putyin akkori orosz kormányfővel együtt vett részt a katyni évfordulós ceremónián, a Lech Kaczynski államfő vezette, magas rangú tisztségviselőkből álló küldöttség pedig három nappal később utazott oda. 2010 áprilisa óta többen azzal vádolták Tuskot, hogy Putyin nyomására lehetővé tette az akkori katyni megemlékezések kettéválasztását.

A szmolenszki légikatasztrófát a repülőgépen tartózkodó 96 ember közül senki sem élte túl. A tragédia körülményei máig tisztázatlanok, a műszaki okok vizsgálatát végző orosz és lengyel hatóságok 2011-ben egymástól eltérő részeredményekre jutottak, mindkét fél azonban lényegében emberi tévedésekre vezette vissza a történteket. A jelenlegi lengyel kormány által létrehozott bizottság 2016-ban új vizsgálatot indított. A még le nem zárt eljárás során arra a következtetésre jutottak, hogy a gépen ismeretlen eredetű robbanás történt.