Kásler Miklós szerint ez a nemzetközi együttműködés olyan lehetőségekhez juttatja a régiót, amelyekből minden ország profitálhat az onkológia területén.

Az onkológus professzor, aki huszonöt évig főigazgatója volt az Országos Onkológiai Intézetnek, előadásában beszélt a legfontosabb célkitűzésekről, a megelőzésről, az országok rákellenes programjainak összehangolásáról, és az egységes ellátási protokollokon alapuló onkológiai hálózat kialakításáról.

Első helyen az elsődleges megelőzési lehetőségeket említette, azt, hogyan szűrhetők ki azok a tényezők az ember életéből, amelyek a rák kialakulásában szerepet játszanak.

Tárgyalják a korai diagnosztika kérdéskörét azokban az esetekben, ahol populációs szintű szűréseket nem lehet végezni, illetve szó lesz a különböző szűrési programokról, azok elfogadott paramétereiről és a szervezés feltételeiről. Alapvetőnek mondta az onkológia gyors fejlődése miatt az ismeretanyag gyors átadása az ezen a szakterületen dolgozóknak - mondta Kitért a diagnosztika és a terápia fejlesztésének lehetőségeire is, kiemelten a molekuláris patológiára, hiszen ez a terület nem csak a terápiában, de a kutatásokban és a korai diagnosztikában is szép perspektíva előtt áll.

Kásler Miklós kitért arra, hogy a szakmai akadémia 260 millió ember onkológiai ellátásáért vállalt felelősséget, ennek feltétele az onkológiai hálózatok kiépítése és az ellátás progresszivitási szintjeinek meghatározása.

Fontos - folytatta -, hogy ki kell dolgozni azokat az irányelveket, amelyek a tevékenységek ideális formáit minden egyes esetben leírják, meghatározzák és ajánlják. Megjegyezte: a daganatos megbetegedések változékonysága miatt sok eseteben ezektől kénytelenek eltérni, de ezen eltérések lényegével és indokaival tisztában kell lenni. A miniszter szerint nagy előny az akadémiához csatlakozó országok "mögött álló kritikus tömeg", amely kedvező lehet a tudásanyagok összehangolásában, a gyógyszerkutatásban és a tapasztaltok kiértékelésében.

Kásler Miklós kitért arra, hogy halaszthatatlan a szájüregi tumorok és a tüdőrák szűrési metódusának kidolgozása, erre véleménye szerint érdemes energiát, kapacitást és pénz fordítani.

Beszélt arról is, hogy a tudományos testület nagyban támaszkodhat az e-egészségügy kínálta digitális együttműködésre, és ez az a terület, amelynek a kutatásokban is nagy szerepe lesz.

Lőrinczi Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának nemzetközi ügyekért felelős államtitkára arról beszélt, hogy a rák elleni harc nem lehet politika, nem lehet üzlet. A magyar kormány megtesz mindent, amit az ország lehetőségei megengednek a rosszindulatú megbetegedések megelőzésére - tette hozzá. Jelezte, az Emmi nemzetközi ügyekért felelős államtitkársága minden segítséget megad az akadémia működéséhez.