Koncz Zsófia elmondta, hogy Magyarországon 2000 óta - növekvő bruttó hazai termék mellett is - csökken a szén-dioxid-kibocsátás, mára a kilencedik helyen állunk az unión belül az egy főre jutó károsanyag-kibocsátás tekintetében. Az áramtermelés 64 százalékban szén-dioxid-kibocsátás mentes - tette hozzá.

Az államtitkár közlése szerint 2014-ben az áramtermelés csupán 0,2 százaléka származott napenergiából, 2021-re ebből a szempontból Magyarország vált a legsikeresebbé az unión belül.

2030-ra Magyarország azon ötven állam közé akar tartozni, ahol a legjobb élni - jelezte.

Koncz Zsófia rámutatott arra is, hogy komplexen kell kezelni a környezeti, gazdasági és társadalmi szempontokat. Mint mondta, a 2020-ban elfogadott klíma- és természetvédelmi akcióterv célkitűzései között szerepel az egyszer használatos műanyagok betiltása,
rendelkezik a műanyagpalackok, fémdobozok és üvegek visszaváltási lehetőségéről, valamint fásítási programot indítottak.

A körforgásos gazdaság jelentőségéről szólva kiemelte: annak jelentősége abban áll, hogy a termelés során keletkezett hulladék újrahasznosítható.

Szólt arról, hogy 2010 óta két és félszeresére bővült a "zöld óvoda" hálózat Magyarországon, Szerencsen "újrahasználati központ" létesült, ahol gazdára találhatnak feleslegessé vált tárgyak, és tíz éve "töretlenül" megrendezik a TeSzedd! önkéntes hulladékgyűjtő akciót.

Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter a konferencia résztvevőit köszöntve azt emelte ki: a történelem során soha nem fordult elő, hogy a magyarok és a finnek egymás ellen fordultak volna, mégha igyekeztek is köztünk ellentétet szítani. Mint mondta, Finnország az ipar és a kultúra fellegvárává lett mára, így egész Európa előtt példaként állhat.

A kétnapos konferencián a digitalizáció és az okosvárosi szolgáltatások, valamint a kreatív ipar és kulturális örökség témakörében tartanak előadásokat.