A jelentés a HEInnovate kutatás eredménye, amelyet az OECD és az Európai Bizottság az Emberi Erőforrások Minisztériumával és a Tempus Közalapítvánnyal együttműködve 2015. december és 2016. november között végzett Magyarországon.

A dokumentumot Palkovics László az EMMI felsőoktatásért felelős államtitkára; Jens Nymand Christensen, az Európai Bizottság Oktatásügyi és Kulturális Főigazgatóságának főigazgató-helyettese; valamint Sylvain Giguere, az OECD Regionális Foglalkoztatási és Társadalmi Innovációs Divíziójának és Helyi Gazdasági és Foglalkoztatás Fejlesztési Programjának (LEED) vezetője mutatta be.

A felsőoktatási államtitkárság MTI-hez eljuttatott közleménye szerint számos magyar felsőoktatási intézmény kísérletezik is újító eszközökkel: új tanítási módszereket épít a tantervbe, a vállalkozói szemléletet fejlesztő tevékenységekbe kezd, támogatja a startupokat, erősíti vállalati és társadalmi partnerségeit és törekszik a nemzetközi működésre. A Debreceni Egyetem, a Semmelweis Egyetem, a Szent István Egyetem, a Széchenyi István Egyetem és az Eszterházy Károly Egyetem több nagyon ígéretes gyakorlatát ismerték meg a kutatók, amelyekről az országjelentésben is beszámolnak.

A tanulmány emellett számos fejlesztési területet is megnevez, eszerint meg kell határozni, hogy mit jelent a felsőoktatási intézmények harmadik missziója, az ehhez kapcsolódó tevékenységek támogatására pénzügyi és humánerőforrás-fejlesztési ösztönző rendszert kell kialakítani. Ösztönözni kell a felsőoktatási intézmények együttműködését a stratégiai területeken, például a költséges kutatási eszközök megosztott használatával. Mindez elősegítheti a versenyképességet, különösen a gyógyszeripar és a biotechnológia terén.
Fokozni kell a hallgatók és a fiatal kutatók részvételét a vállalkozási tevékenységekben. Különös figyelmet kell fordítani a nemzetközi mobilitásból hazaérkező diákokra és munkatársakra éppúgy, mint a külföldi hallgatókra és oktatókra - írták.

Palkovics László oktatási államtitkár megnyitójában arról beszélt, a magyar felsőoktatási stratégia létrehozásának egyik fő célja volt, hogy kialakítsa azokat a fő irányokat, amelyek hozzájárulnak, hogy a felsőoktatási intézmények közelebb kerüljenek a munkaerőpiachoz, hogy a képzésből kikerülő diplomás hallgatók piacképes tudással rendelkezzenek. Kiemelt célként jelölte meg, hogy fokozni kell a nemzetköziesítés mértékét és újra meg kell határozni a felsőoktatási intézmények harmadik misszióját - az egyetemeknek sokkal jobban be kell ágyazódniuk a helyi közösségbe és gazdaságba, amihez magunknak az intézményeknek kell újragondolniuk struktúráikat. Rávilágított, hogy kulcsfontosságú az egyetemek innovációban betöltött szerepe.

Sylvain Giguere, az OECD képviselője szerint a "vállalkozó egyetem" nem csupán egy startupoknak állított ugródeszka. Hangsúlyozta, hogy egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetni a frissdiplomások foglalkoztathatóságára: a fiatal pályakezdőkkel szemben alapvető elvárás, hogy rugalmas és kreatív munkatársak legyenek, akik képesek gyorsan alkalmazkodni a technológiai változásokhoz, tudnak kezdeményezni és változásokat generálni.

Jens Nymand Christensen, az Európai Bizottság képviselője kiemelte, a felsőoktatási intézmények egyik legfontosabb célja, hogy elősegítsék a végzős hallgatók boldogulását az életben. A HEInnovate kutatás magyarországi eredményei a remények szerint hozzájárulnak ahhoz, hogy az egyes egyetemek és főiskolák tanuljanak egymástól, ami nemcsak Magyarország, hanem egész Európa fellendülése szempontjából kulcsfontosságú.

Az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint az HEInnovate hálózat kulcsfontosságú kezdeményezés Európa versenyképességének, innovációs törekvéseinek és vállalkozókészségének előmozdításában, hiszen magukat a felsőoktatási intézményeket támogatja a folyamatos megújulásban és fejlődésben. A hálózat által fejlesztett online segédeszköz, amely révén a felsőoktatási intézmények stratégiai megbeszéléseket folytathatnak a vállalkozókészségről és az innovációról, 24 nyelven elérhető és világszerte több mint 800 felsőoktatási intézmény használja.