Szili Katalin beszédében kiemelte: március 15. olyan ünnepe a nemzetnek, amikor a magyar bátorság, a hit és az elszántság előtt tisztelgünk, egy olyan ünnep, amely nem a félelemről és a kiábrándultságról, hanem az elszántságról és az egységbe forrott akaratról szól. Mint hozzátette, a reformkor politikusai és kiemelkedő személyiségei sem értettek mindenben egyet, mégis meg tudták teremteni az összefogást.

Hangsúlyozta: 1848 mutatja a legjobb példát arra, hogy vannak olyan történelmi éles helyzetek, amikor ki kell állni az igazság védelmében, ki kell állni a jogainkért, saját szuverenitásunkért. "Ki kell állnunk azért, hogy ma az igazság a béke oldalán áll, jogaink a demokráciában, demokráciánk pedig a nép többségi akaratában áll" - szögezte le Szili Katalin.

A miniszterelnöki főtanácsadó kijelentette: a mai magyarság csak olyan úton akar járni, amely a javát szolgálja, és kitart azon értékek mellett, amelyek a nemzet becsületét szolgálják, tisztelik a közösség és a munka értékeit. "Mit kíván ma a magyar nemzet? Legyen béke, szuverenitás és egyetértés" - fogalmazott Szili Katalin. Hozzátette: kívánjuk a békét a világnak, békét Európának, kívánjuk, hogy magunk dönthessünk saját sorsunkról, biztonságunkról.

A Medikus kertben lévő Petőfi Sándor-szobornál az idén már 20-ik alkalommal tartották a nemzeti ünnep alkalmából megrendezett megemlékezést, amelynek azóta ez a helyszíne, hogy a Petőfi-szobrot odahelyezték a Ligetfaluban lévő Janko Král parkból. A pozsonyi megemlékezést a felvidéki magyarság legnagyobb taglétszámú kulturális-közéleti szervezete, a Csemadok, továbbá Magyarország pozsonyi nagykövetsége, a pozsonyi kulturális intézet és a Petőfi Sándor Emlékmű Bizottság rendezi.

A nemzeti ünnep alkalmából a Felvidéken több tucatnyi más helyszínen is tartottak és tartanak megemlékezéseket.