A képviselők által tárgyalt előterjesztés szerint 2016-ban a Nyugat-dunántúli Operatív Program forrásaiból indították el Nagykanizsán - az akkori közlések szerint kerékpárút-építéseket is magába foglalóan 223 millió forintért - tíz dokkolóállomással és 80 bérelhető kerékpárral a közösségi bérkerékpáros rendszert. Ezt 2017-ben további két állomással bővítették, majd csökkentették a bérletek díját, de a tervezett kihasználtságot azóta sem sikerült elérni, elmaradt az érdeklődés a nagyobb munkáltatók, a középiskolások és az egyetemisták részéről is.

A diszpécserszolgálattal működő Kanizsa Bike kerékpárjait az utóbbi időkben napi átlagban mindössze három ember vette igénybe, a bérletek száma nem érte el a húszat. A 2016 óta eltelt időszakban a működtető Via Kanizsa Zrt. összesítése szerint mintegy 53 millió forintba került a rendszer fenntartása, miközben a bevétel alig haladta meg az 500 ezer forintot.

A vitában a közgyűlésben kisebbségben lévő Fidesz képviselői azzal érveltek, hogy a költségeket csökkentve meg kellene tartani a bérelhető kerékpárokat, akár elektromos rollerekkel kiegészítve. A többséget adó Éljen VárosuNk! Egyesület képviselői részéről ugyanakkor az hangzott el: a beruházás arra példa, hogy miként nem szabad bánni a közvagyonnal, meg kell szüntetni a bérkerékpáros rendszert.

A közgyűlés ez utóbbi javaslatot fogadta el nyolc igen, egy nem és hat tartózkodó szavazattal, így a közgyűlési határozat alapján Balogh László polgármesternek (Fidesz-KDNP) kell javaslatot tennie arra, hogy a kötelező fenntartási időszak lejártával mi történjen a kerékpárokkal és a dokkolóállomásokkal. A határozat alapján lehetőség nyílhat arra, hogy a kerékpárokat térítésmentesen átadják iskoláknak és más városi intézményeknek, illetve hogy a dokkolóállomások helyén kerékpártárolókat alakítsanak ki.