Gy. E.: Az ősz a táplálkozás szempontjából kétségkívül a téli időszakra való felkészülést jelenti. Ezek ugyanis az utolsó olyan hónapok, amelyekben a gyümölcsökhöz és zöldségekhez természetes úton, azaz a kertből, vagy a közeli piacokról könnyedén hozzá lehet férni. Bevitelük már hetekkel, hónapokkal a nagy hideg beköszönte előtt hozzájárulnak ahhoz, hogy a szerveztünk ellenállóképessége nagyobb legyen. Emellett a különböző, egészséges életmódra összpontosító szaklapok hasábjain több szakember javasolja azt is, hogy mindezek közül inkább azokat fogyasszuk, amelyek a régiónkat az adott szezonban a legjobban jellemzik. Nem a véletlen műve, hogy a szervezetünknek éppen arra van szüksége, amit a kofák kínálnak. Bár ez táplálkozásbiológiai szempontból nem teljesen igazolható még, de a környezet megóvása érdekében mindenképp szerencsés, ha a szakemberekre hallgatunk, és szezonális, helyi termelők által értékesített termékeket fogyasztunk. Az emberi szervezet bonyolult, és komplex egy rendszer. Ezt bizonyítja többek között az is, hogy ha egy adott személynél a vitaminhiány átmeneti, a szervezet különösebb gond nélkül áthidalja az azzal járó nehézségeket. Ám, ha ez a hiány tartóssá válik - legyen szó vitamin, vagy ásványi anyag hiányról - a szervezet optimális működése már nem biztosított. Ennek következtében pedig az immunrendszer egyensúlya lassan, de biztosan megbomlik. Ezért fontos mindent biztosítani a számára ahhoz, hogy a normál működés garantálva legyen. Sőt, nemcsak az őszi, hanem már a nyári hónapok is nagyban hozzásegíthetnek bennünket ahhoz, hogy a szervezetünk hosszútávon erős, friss, üde és egészséges maradjon.

Gy. E.: Mindenből akkora mennyiséget kell bevinni, amekkorára az adott személy szervezetének szüksége van, ezt azonban az egyének különbözősége miatt nehéz meghatározni, mindenki saját maga kell, hogy kitapasztalja. Persze a tapasztalat csak akkor elég, ha egyébként egészségesek vagyunk, egy alapos laborvizsgálat sok eltérést feltárhat. Az értékeket a táplálkozástudomány irányadó határozza meg és ezek alapján ad ajánlásokat arra, hogy melyik vitaminból, mekkora mennyiséget érdemes bevinni. A C-vitamin esetében ilyen minimum a 75 mg naponta, de ez a mennyiség akár 1000 mg is lehet. A legtöbb gyümölcs 10 dekagrammonként 10-50 mg C-vitamint tartalmaz. A magyar paprikában ez a szám például nagyon magas, ezért azt mindenképp érdemes rendszeresen fogyasztani, de a nálunk nem termő acerola cseresznye is tartalmazhat akár 1500 mg-ot is. A D-vitamin a nyári időszakban ugyan természetes módon biztosítva van, ám az őszi és a téli időszakban sem szabad megfeledkezni róla. Ezt a vitamint a gyümölcsökben kisebb számban találjuk meg, de például a gomba jó D-vitamin forrás lehet. Az elmúlt években azonban – a pandémia idején – több ajánlás is megfogalmazódott a D-vitamin magasabb dózisban való pótlására. Sokszínűek és sokrétűek a B-vitaminok is, amelyek az idegrendszer működéséhez szükségesek. Szerencsére ehhez több forrásból is hozzájuthatunk: ilyenek a gabonafélék és a legtöbb zöldség és gyümölcs is, amelyek egy vagy akár többféle B-vitamint is tartalmazhatnak. A kukorica például B1 vitaminban gazdag. Az ásványi anyagok közül pedig talán a magnézium pótlása az egyik legfontosabb. Kevesen tudják, de a bab és borsófélék viszonylag nagy mennyiségben tartalmaznak magnéziumot. Egy adagban akár 50-100 mg is fellelhető. Mivel azonban jelentős hiány alakulhat ki ebből - legalábbis a vizsgálatok ezt támasztják alá - valamilyen szerves magnéziumsó pótlása hasznos lehet.

Gy. E.: Így van. Bár az élelmiszeripar egyik legsikeresebb területe a funkcionális élelmiszerek előállítása. Kedvenc saját mottóm, hogy van élet a kapszulákon és tablettákon túl is. Egy egészségre pozitív termék lehet finom is, sőt legyen az.

Gy. E.: Önmagában nem a formulával van gond, azonban bármit könnyebb túladagolni, ha nagyon koncentráltan van jelen. Inkább arra hívnám fel a figyelmet, hogy egy-egy termék több összetevőt is tartalmazhat, például egy multivitamin tabletta és egy C+D is tartalmazhat D-vitamint, ami bármennyire is fontos, mégis ésszerű mennyiségben kell fogyasztani. Nem beszélve néhány esszenciális, vagyis létfontosságú nyomelemről, mint például a króm, ami ha több termékben is megtalálható és ebből sokat fogyasztunk, akár kisebb mérgezés is kialakulhat. A vitaminokat is, megfontoltan kell tehát szedni. Tudományosabban megfogalmazva: minden fontos anyagnak létezik egy felső beviteli értéke, ennél nagyobb mennyiség már egészségkárosító hatású lehet.

Gy. E.: Igen, a kutatások egy része a vitaminok és ásványi anyagok kiegészítésével, illetve a rostbevitel növelésével, valamint az antioxidánsokkal kapcsolatos. Ezeket sok esetben hallgatói munkában végezzük, szakdolgozatok, diplomamunkák, sőt több, országos sikert elért tudományos diákköri konferencia előadás is született már. Nagyon büszkék vagyunk, hogy néhány évvel ezelőtt a csokoládé antioxidánsának kutatása, a világ élvonalába tartozó kutatóhelyekkel egyidőben, az SZTE-n is megkezdődhetett. A munka során számos iparilag is jól hasznosítható megoldás, tudományos eredmény született. Célunk továbbra is a táplálkozás komplex kérdéskörét vizsgálni, minél átfogóbban megközelíteni azért, hogy a közeljövőben sok-sok ilyen és ehhez hasonló, felhasználható eredményt publikálhassunk.

Fotó: Bobkó Anna/SZTE