Nagy László kapta az idei Szent-Györgyi Talentum Díjat

Belföld, 2020.12.07

Nagy László, a Szegedi Biológiai Kutatóintézet biokémiai intézetének munkatársa kapta az idei Szent-Györgyi Talentum Díjat - tájékoztatta a Szegedi Orvosbiológiai Kutatások Jövőjéért Alapítvány hétfőn az MTI-t.

Az elismerést a tizenötödik alkalommal megszervezett Nobel-díjasok és tehetséges diákok találkozóján adták át, melyet a járványhelyzet miatt idén online formában rendeztek meg ötven középiskola mintegy 280 diákja és tanáraik részvételével. A találkozón mások mellett a 2009-ben Nobel-díjjal kitüntetett Ada Yonath tartott előadást, az izraeli biokémikus az antibiotikumok következő generációjáról beszélt.

A Szent-Györgyi Talentum Díjat 2013-ban alapította az alapítvány. Az elismerésre érdemes kutatót a civil szervezet kuratóriuma az adott évben Szegedre látogató Nobel-díjas kutatókkal közösen választja ki.

A díjat az elmúlt egy-két évben publikált, nemzetközi szinten is meghatározó felfedezésért adják át. Emellett feltétel, hogy a díjat olyan szegedi tudós kapja, aki - a díj névadójához, Szent-Györgyi Alberthez hasonlóan - a felfedezéséhez kapcsolódó kutatói munka jelentős részét a Tisza-parti városban végezte.

Nagy László a hifás soksejtűség evolúciós eredetének összehasonlító genomikai módszerekkel végzett feltárásáért érdemelte ki az elismerést. A szakember érdeklődésének középpontjában a genom-evolúció általános szabályszerűségei, a komplexitás időbeli változása és a gombák egyedfejlődése, valamint ezek biotechnológiai alkalmazásai állnak. A gombák a modern biotechnológiában legáltalánosabban használt mikrobák, amelyekben az évszázadra visszatekintő kutatás ellenére hatalmas kiaknázatlan potenciál rejlik.

Nagy László és munkatársai kutatásaik során a gombák fejlődéstanát és a komplex növényi poliszacharidokat - lignocellulózt, cellulóztartalmú növényi sejtfalat - bontani képes enzimeik termelődését irányító génszabályozási hálózatokat térképezik föl. A gombák a növényi sejtfal leghatékonyabb mikrobiális lebontó szervezetei, amelyek sejten kívüli enzimrendszereiknek köszönhetően hatalmas potenciállal bírnak a bioüzemanyagok gyártásának területén. A kutatók célja megérteni a gombák soksejtű növekedésének evolúciós eredetét, azonosítani az abban szerepet játszó géneket és nem génjellegű genomi régiókat, valamint az így kapott tudást lefordítani a bioüzemanyag-gyártásban és a gomba-biotechnológiában hasznos újításokra.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!