Kozma Ákos az Országgyűlés magyarországi nemzetiségek bizottságának ülésén az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek 2019-es tevékenységéről szóló beszámoló bevezetőjében kiemelte: 2014-hez képest tavaly 250 százalékkal több nemzetiségi érintettségű ügy volt.

Emlékeztetett: Szalayné Sándor Erzsébetet, a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettest első hatéves ciklusa után tavaly újraválasztották. Kozma Ákos támogatásáról biztosította nemzetiségi helyettesét, jelezve egyúttal, hogy szeretné megerősíteni az alapjogi biztoshelyettesek "autonóm tevékenységét".

Szalayné Sándor Erzsébet elmondta: tevékenységük fő területe a nemzetiségi jogok, a nemzetiségi nevelés-oktatás. Tavaly - folytatta - kifejezetten előterébe kerültek a nemzetiségi önkormányzati választással kapcsolatos tapasztalatok, beadványok és panaszok.

Tájékoztatása szerint a 2021-es népszámlálásra való felkészülés már 2019-ben elindult. Erről hangsúlyozta: minden nemzetiségi szakpolitikai döntés alapját az képezi, hogy a népszámláláson hányan vallják magukat a nemzetiségekhez tartozónak.

Foglalkoztak a nemzetiségi kultúrát, médiát és színházat érintő ügyekkel, amelyekről tavaly részletes állásfoglalásokat készítettek - közölte az alapjogi biztoshelyettes.

Szalayné Sándor Erzsébet beszámolt arról is: esélyegyenlőség témakörében diszkriminációs ügyekkel, lakhatási és szociális problémákkal, "büntetőeljárási anomáliákkal", valamint a büntetés-végrehajtással kapcsolatos szabálysértésekkel is foglalkoztak.

Új jelenségként említette a közfoglalkoztatással összefüggő panaszokat, majd beszámolt arról, hogy a gyűlöletbeszéddel és gyűlölet-bűncselekményekkel kapcsolatos beadványok is megjelentek.

Elmondta, a nemzetiségi jogi ügyek száma 2014-hez képest tavaly 250 százalékkal nőtt: 2019-ben 409 esettel foglalkoztak. Ennek okai között említette az alapjogi biztoshelyettes, hogy "sikerült láthatóbbá tenni" ezt a jogterületet.

Az esetekre térve elmondta: foglalkoztak klasszikus nemzetiségi jogokkal kapcsolatos beadványokkal, köztük "kiugró számban" a Szovjetunióba kényszermunkára elhurcolt hadigondozottak ellátásával kapcsolatos beadványokkal.

2018-hoz képest tavaly szinte változatlan számban - 172 esetben - érkeztek panaszok a roma közösség részéről, azonban az összes panasz között azok részaránya - a korábbi években megszokottakkal szemben - tavaly már kevesebb mint a felére csökkent - ismertette az alapjogi biztoshelyettes.

Szalayné Sándor Erzsébet a területi eloszlásra térve közölte, hogy az ügyek legnagyobb része Budapesthez köthető, Békés megyében ugyanakkor kiugró a kényszermunkára elhurcolt hadigondozottak ügyével kapcsolatos panasz.

A beszámoló után Farkas Félix roma szószóló a többi közt arról beszélt, hogy egyre erőteljesebb a gyűlöletbeszéd Magyarországon.

Ritter Imre bizottsági elnök a hadigondozási ügy kapcsán összehasonlította a jogerősen elítélt bűnözőknek a fogva tartás körülményei miatt megítélt kárpótlások összegét "a bizonyítottan ártatlan, többéves kényszermunkára elhurcoltak kárpótlásnak csúfolt" juttatásával.