A keddi döntés előtt az ülésen elhangzott: a mintegy hétmilliárdos keret a filmtörvény decemberi módosításával vált egy önálló televíziós filmkollégium által odaítélt forrássá.

Karas Monika, az NMHH elnöke előterjesztőként arról beszélt: a törvénymódosítás célja az volt, hogy a törvényhozó előmozdítsa az elsősorban a médiában bemutatásra szánt filmek és sorozatok gyártását, biztosítva ezzel, hogy minél szélesebb körhöz jussanak el értékes, többek között a magyar kultúrát, történelmi múltat is bemutató alkotások.

Hangsúlyozta: a 2011-ben elindított, tavaly 24 alkotás létrejöttét támogató Magyar Média Mecenatúra program számai alapján határozták meg a várható költségeket.

Emlékeztetett arra: a program nyolc év alatt 11 kategóriában 1300 alkotás létrehozásához nyújtott mintegy 12,5 milliárd forintnyi forrást, az indulás óta változatlan éves keretekkel gazdálkodva.

Nyugat-Európában egyetlen dokumentumfilm elkészültének támogatására a magyarországi összegek több tízszeresét szokás fordítani - jegyezte meg Karas Monika, fontosnak nevezve, hogy ezek a művek a mozik mellett otthonunkban is elérhetőek legyenek.

A létrehozandó új testület pályázati feltételeire vonatkozó kérésre az NMHH elnöke úgy nyilatkozott: nyilvánvaló, hogy a korábbi szisztéma szabályai alapján dolgozza ki majd azokat a filmkollégium.

A bizottság sem Szabó Tímea (Párbeszéd) törvényjavaslatának tárgysorozatba vételét nem támogatta az egészségügyi szakdolgozók 50 százalékos béremeléséről, sem Rig Lajos (Jobbik) kezdeményezését az izomsorvadással járó SMA betegséget hátráltató gyógyszer támogatásárnak kiterjesztéséről.

Mindkét indítvány az idei költségvetésen belül csoportosított volna át forrásokat.

Első esetben a kormánypárti képviselők ellenszavazattal éltek, a másodikban tartózkodtak, miután Szűcs Lajos (Fidesz) bizottsági elnök arra hivatkozott, hogy a szaktárca foglalkozik a kérdéssel.