A köztársasági elnök átirata



Az ülésnap kezdetén ismertették Áder János köztársasági elnök átiratát. Az államfő a miniszterelnök javaslatára november 13-i hatállyal kinevezte Gion Gábort a Pénzügyminisztérium államtitkárává.



Közigazgatási bíróságok



Trócsányi: Magyarország érdekét szolgálja a közigazgatási bíróságokról szóló javaslat


Az igazságügyi miniszter értékelése szerint a közigazgatási bíróságokról szóló törvényjavaslat megfelel az európai normáknak, kiállja a Velencei Bizottság kritikáját és Magyarország érdekét szolgálja.

Trócsányi László a közigazgatási bíróságokról szóló törvényjavaslat, illetve az annak hatálybalépéséről szóló előterjesztés összevont általános vitájában úgy értékelt, Magyarország jogtörténetének kiemelkedő eseménye ezen javaslatok tárgyalása, egyben a rendszerváltás adósságának törvényi szintű rendezése is az önálló közigazgatási bírósági rendszer megteremtése.

A miniszter a 2020. január 1-jétől működő bíróságokról közölte, a közigazgatási bírók jogállása megegyezik a rendes bírókéval; mindenkit, aki jelenleg közigazgatási bíróként dolgozik, kérésére átvesznek az új bíróságokra.

Ismertetése szerint az új közigazgatási bíróságok igazgatását nem az Országos Bírósági Hivatal, hanem a miniszter végzi. Hozzátette: a bírói testületek alapvetően véleményező, javaslattevő és konzultációs feladatokat látnak majd el, elsősorban a bírói életpályával, a bírák előmenetelével összefüggésben és a bíróságok működésének garanciális jellegű kérdéseiben.



Fidesz: a magyar demokrácia 30 éves súlyos mulasztását pótolja a javaslat



Kovács Zoltán, a Fidesz vezérszónoka felidézte: 2010-ben az Orbán-kormány az állam megújítását tűzte ki célul, mert túlbürokratizált volt és nem működött hatékonyan, ezért szükség volt szervezeti átalakításokra és jogi lépésekre is. Megújult a közigazgatási szervezet, létrejöttek a járási hivatalok és a kormányablakok, most pedig az utolsó, de az egyik legfontosabb jogállami lépés van hátra: a közigazgatási bíróságok létrehozása - fejtette ki.

Emlékeztetett arra: állam túlhatalma feletti kontrollt megtestesítő önálló közigazgatási bíráskodást 70 évvel ezelőtt a kommunista diktatúra szüntette meg. Ezért úgy vélte: visszásak azok a gondolatok, amelyek a közigazgatási bíróságoktól féltik a demokráciát, hiszen ezt éppen a demokráciát tűzzel-vassal irtó rendszer bontotta le. A jogállamiságot elvből tagadó, a önkényuralmat bevezető kommunista rezsim 1949-ben felszámolta a közigazgatási bíróságot, "mi most, az Országgyűlés tagjai, közjogi hagyományaink előtti tisztelgésből, a modern, professzionális közigazgatási bíráskodás megteremtése jegyében, a több mint 70 ezelőtti történelmi államrend egyik igen fontos és teljes létjogosultsággal rendelkező közjogi vívmányát ismételten létrehozhatjuk" - fogalmazott.

Kijelentette: a magyarországi demokrácia 30 éves súlyos mulasztását pótolja az önálló közigazgatási bíróság létrehozásával.

A javaslattal kapcsolatos jogállami és alkotmányos aggályok eloszlatása érdekében hangsúlyozta: a javaslat miniszteriális igazgatási modellt vezet be európai uniós példák alapján, de a miniszter döntési jogköre erős korlátok közé van szorítva, kizárva a szubjektív döntések lehetőségét.



Jobbik: számos ponton aggályos a javaslat



Staudt Gábor, a Jobbik vezérszónoka aggályait fogalmazta meg a törvényjavaslattal kapcsolatban, mert szerinte az elmúlt nyolc év gyakorlata azt mutatja, hogy a bírósági rendszerben meglévő kiskapukat a kormány és az OBH elnöke kihasználta, ezért ebben a törvényjavaslatban is azt keresik, hogy, melyek azok a rendelkezések, amelyekkel a kabinet visszaélhet, illetve, hogy lesz-e olyan erő, hatalom, amely ezt ellenőrizheti.

A jobbikos képviselő nem vonta kétségbe Trócsányi László igazságügyi miniszter jó szándékát, de arra figyelmeztette: lehet, hogy, ha nem megfelelően hajtja végre a politikai utasításokat, akkor leválthatják egy olyan kinevezettre, aki a törvényjavaslatban biztosított jogkörökkel vissza fog élni.

Nem ért egyet a javaslat indoklásában szereplő kitétellel, miszerint a miniszter politikai felelősséget vállal a bíróságok jó működése felett, mert szerinte ez beavatkozást is jelent a bíráskodásba. Úgy vélte: Magyarországon a közérdek egyre inkább a "ner" érdeke felé tolódik el, ezért nem helyes, hogy a jogszabály szerint a közigazgatási bírák munkájuk során "nem tévesztik szem elől a közérdeket".

Bírálta azt is, hogy a bírói tanácsok önigazgatásában a kinevezési jogok esetében kontrollmechanizmus lép életbe, mintha gyámság alá helyeznék őket. Nem értett egyet azzal, hogy a javaslat szerint úgy lehet valaki közigazgatási törvényszéki elnök, hogy soha nem volt bíró, hanem egy kormányhivatalnál jogi előadóként dolgozott 5 évet.

Kritikával illette azt is, hogy a Kúria és a Közigazgatási Felsőbíróság eltérő döntése esetén, egy szuperjogegységi eljárást fognak indítani. Úgy vélte: a kormányoldalnak a jelenlegi gyakorlattal csak az a baja, hogy születhetnek olyan ítéletek, amelyek a NER ellen hatnak, most viszont lesz egy olyan másik bíróság, amelynek vezetője végrehajtja a politikai utasításokat, de végső soron a miniszter is be tud majd avatkozni, és a közigazgatási bíróság elnökén is túl tud lépni.

Staudt Gábor azt valószínűsítette, hogy Patyi András lesz a Közigazgatási Felsőbíróság elnöke és ezzel kapcsolatban megjegyezte: el lehet képzelni, hogy mennyire lesz független az a közigazgatási bíróság, amelynek leendő elnöke elnézést kért a miniszterelnöktől azért, mert a jogszabályokat betartotta.