Miniszter: a mindennapokban nyújt segítséget a törvényjavaslat



Az előterjesztő Nagy István agrárminiszter közlése szerint a 11 jogszabályt módosító törvényjavaslat a mindennapokban nyújt segítséget az érintett gazdáknak vagy vállalkozásoknak.

A részleteket ismertetve elmondta, napjaink kritikus kérdése a vizek, vízkészletek megóvása. A vízkészlet és a termőföld egyaránt alaptörvényi védelmet élvez, ezért törvényi szinten kell rendezni a vízmegtartást - mondta.

Közölte, a termőföld más célú hasznosítása mentes lesz az ingatlanügyi hatóság utólagos hozzájárulása alól, ha a termőföldön természetes módon megjelenő víz olyan állandó vízborítottságot eredményez, amelynek megtartása vízgazdálkodási szempontból szükséges és indokolt. Ilyenkor a gazdálkodó a földjén megjelenő belvizet döntése szerint megőrizheti és azt a későbbi öntözés céljára visszatarthatja anélkül, hogy ezzel a földvédelmi szabályok ellen vétene - fejtette ki.

Az erdőgazdálkodásról szóló törvény módosításáról azt mondta, az ingatlannyilvántartásban ezentúl fel lehet majd tünteni azokat az állami tulajdonú erdei épületeket, amelyek sok évtizede állnak az adott területen, de a dokumentációi már nincsnek meg.

Nagy István azt mondta, az állami vagyonnal történő észszerű gazdálkodásra és a helyi gazdálkodói igényekre figyelemmel lehetőséget adnak a tíz hektárt meg nem haladó, nem összefüggő, foltszerű vagy vonalas erdősávok magánosítására.

A Nemzeti Földalappal összefüggő változtatásokról közölte, új hasznosítási módszert vezetnének be a természetvédelmi oltalom alatt álló legelőre, gyepre. Az ilyen földekre a nemzeti parki igazgatóság természetvédelmi kijelölés útján is köthet haszonbérleti szerződést a korábbi földhasználóval - részletezte. Megjegyezte, az új szerződés 25 évre köthető, de a természetvédelmi jellegre tekintettel az általánosnál szigorúbb feltételekkel is megszüntethető.

Szólt arról, hogy változnak az elővásárlás szabályai a tíz hektár feletti földrészletek árverésen történő értékesítése esetén az eljárás gyorsítása érdekében.

Nagy István ismertette: törvényben rögzítenék, hogy a hegyközség területén legalább egy borászati üzemnek működnie kell, ha ez a feltétel nem teljesül, akkor a hegyközségnek be kell olvadnia egy másikba.

Kitért arra, hogy a koronavírus-járvány hatással volt a hegyközségek tisztújítására, ez nehezíti a döntéshozatalt. A módosítással egységesen ötéves választási ciklust vezetnének be - folytatta - , amely stabilizálja a hegyközségi tanácsok, a borrégiós hegyközségi tanácsok és a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának küldötti rendszerét.

Hozzátette: a hegyközségi szervezetek 2023-ban tartanak általános választást.

A miniszter a változó szabályok között említette a helyben lakó és a helyben lakó szomszéd definícióját, a vételár arányosságára vonatkozó rendelkezéseket.

Az Alkotmánybíróság döntésével magyarázta, hogy végrehajtási árverésen az vehet részt, akinek életvitelszerű lakóhelye a legfeljebb 20 kilométeres távolságra vonatkozó feltételnek megfelel.

Nagy István elmondta, osztatlan közös tulajdon esetén lehetővé válna a felépítménnyel rendelkező zártkerti ingatlanok megosztása akkor, ha az teljeskörű egyezséggel történik.



Fidesz: jó irányba módosulhat a földjogi szabályozás



Czerván György, a Fidesz vezérszónoka úgy értékelt: a törvényjavaslattal jó irányba módosíthatja az Országgyűlés a földjogi szabályozást, ami a magyar mezőgazdaság fejlődését szolgálhatja.

Szerinte az idei év időjárása súlyos tanulságot adott a gazdálkodóknak, ezért üdvözölte, hogy a kormány a törvényjavaslatban figyelemmel volt a vízháztartással kapcsolatos problémákra, illetve az öntözéses gazdálkodás feltételeinek megkönnyítésére.

Hangsúlyozta: korábban a belvízre szükségtelen rosszként tekintett a szabályozás, és kötelezte a földhasználót a megszüntetésre, azonban az előterjesztés ebben fordulatot javasol, és bizonyos feltételek mellett a gazda döntésére bízná, hogy a hasznosnak tartja-e a földterületen megjelenő belvizet.

Szintén üdvözölte a hegyközségi tisztújítás szabályainak egyszerűsítését, a zártkeri ingatlanok megosztására vonatkozó módosítást, és a "helyben lakó", illetve a "helyben lakó szomszéd" fogalmának pontosítását, ami szerinte sok helyi vitát előz majd meg. Az elővásárlási joggal kapcsolatban a 60 napos kifüggesztési időszak 30 napra rövidítését javasolta.



DK: a gazdáknak kézzel fogható segítségre van szükségük



Barkóczi Balázs, a DK vezérszónoka szerint a törvényjavaslat egyes pontjai előremutatóak és megszavazhatók, ugyanakkor azt szorgalmazta, hogy a kormány ne csak jogszabályi szinten, hanem érezhető, kézzel fogható módon is segítsen a gazdálkodóknak. Ha a gazdáknak segítenek, akkor a családoknak is segítenek - hangsúlyozta.

Elfogadhatatlannak nevezte, hogy a gazdák továbbra sem hatósági áron tankolnak, és azt is kifogásolta, hogy a kormány nem töltötte fel a kárenyhítési alapot.

Úgy értékelt: a 40 százalékos élemiszerár-emelkedésre az újabb élelmiszerek esetében bevezetett árstop csak "sebtapasz", sőt bizonyos termékeknél - például a sajt esetében - inkább generálja, mint visszafogja az inflációt. Szerinte az is kérdéses, hogy az árstop miatt lesz-e elegendő burgonya, hiszen a hazai igények felét importból kell kielégíteni.

A képviselő a törvényjavaslat részletszabályaival kapcsolatban több módosítást javasolt.