Magyarország és Ausztrália közötti kőolajkészletezési szerződésekről szóló megállapodás



Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkára elmondta: Magyarország - 28 másik országgal együtt - 1997. óta tagja az OECD autonóm energetikai szervezetének, a Nemzetközi Energiaügynökségnek, és 1998. óta teljesíti a szervezet által előírt készletezési kötelezettséget, amely előírja, hogy a tagállamok, egy esetleges válsághelyzetre való felkészülés céljából, legalább 90 napi nettó importnak megfelelő kőolajkészletet tartsanak fenn.

Közölte: jelenleg Ausztrália a szervezet egyetlen olyan tagállama, amely tartósan nem teljesíti ezt a kötelezettséget, ezért az ausztrál kormány programot hirdetett a mulasztás felszámolására, és ennek részeként merült fel Magyarország szabad tárolókapacitásainak igénybe vétele is. Hozzátette: Ausztrália minden olyan tagállammal kapcsolatba lépett, amely több tárolókapacitással rendelkezik, mint amennyi saját kötelezettsége fedezéséhez szükséges.

Kifejtette: az ausztrál kormánnyal kötött szerződés jogalapot ad arra, hogy magyar olajipari vállalatok által tárolt olajipari termékeket Ausztrália a kötelező készletei közé beszámíthassa.

Felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország ellátásbiztonságának garantálása érdekében az elmúlt évtizedekben jelentős tárolókapacitások létesültek, így a Mol-csoport nemzetközi bértárolás terén már jelenleg is együttműködik, bolgár, brit, német olasz, román és szlovén cégekkel.

Az ausztrál partnerek megjelenése tovább erősíti Magyarország pozícióját a régiós kőolajpiacon és nemzetgazdasági érdeket is szolgál, ugyanakkor nem jelent kockázatot Magyarország biztonsági kőolajkészleteire és kötelezettségei teljesítésére - jelentette ki.

A fideszes Csenger-Zalán Zsolt és a jobbikos Kepli Lajos is támogatta az előterjesztést. Mivel nem volt több hozzászóló, az elnöklő Hiller István, lezárta a vitát.



Energetikai tárgyú törvények, valamint egyes klímapolitikai és adózási tárgyú törvények módosítása



Kaderják Péter közlése szerint a javaslat hét energetikai tárgyú, két klímapolitikai tárgyú és két adózási tárgyú törvényt módosít, amire jogalkalmazási és hatósági tapasztalatok, valamint az energiaszektorban végbement változások és intézkedések miatt van szükség.

A javaslat részleteiről szólva elmondta: a bányászat területén az előterjesztés finomítja szabályozást, egyes kérdésekben, így a fizetési kötelezettség nem teljesítése esetén szigorítja a rendelkezéseket, más részletkérdésekben, többek között a termálvízzel kinyert szénhidrogének kapcsán pedig versenynövelő intézkedésekkel javítja az ágazati szereplők helyzetét.

Közlése szerint a javaslat a távhőszolgáltatás, a villamosenergia-szolgáltatás és a földgázellátás terén megvalósítja egyes eljárásrendek, így a panaszeljárások vagy egyes cégjogi események eljárásrendjének egységesítését. Emellett - folytatta - a villamosenergia- és a földgázellátásra vonatkozóan a javaslat megerősíti a fogyasztóvédelmi szempontokat, így újraszabályozza a piacfelügyeletet és két évről háromra emeli a panaszeljárások és a szerződésből eredő igények elévülési idejét. Hozzátette: az előterjesztés teret enged a digitális megoldások terjedésének is, így lehetővé teszi, hogy mobilapplikációval lehessen mérőleolvasást végezni.

Az államtitkár kitért arra is, hogy a módosítás a földgázellátás terén átvezeti az uniós adatszolgáltatási előírásokat, valamint lehetővé teszi, hogy "a nemzeti közműszolgáltatás kialakításának hatékonyságnövelő és költségoptimalizáló hatása az árszabályozásban már 2019 január 1-jétől figyelembe vehető legyen".

Szerinte a javaslat jelentős újítást hoz a villamosenergia tekintetében a kiegyenlítő fizetések rendszerében, így a jövőben a kiegyenlítő fizetéseket nem a fajlagos díjak csökkentésével, hanem egyösszegű kifizetéssel hajtanák végre. Elmondta: a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény valamint a távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló törvény módosítása a kiegyenlítő fizetések rendszeréhez kapcsolódó adózási előírások megalkotását szolgálja és kapcsolódik a földgáz téli rezsicsökkentésével összefüggő kifizetésekhez is.

Ismertetése szerint a javaslat érinti a hazai biztonsági szénhidrogén készletekkel kapcsolatos szabályozást, a klímavédelem terén pedig garantálja, hogy a szén-dioxid kvóta értékesítéséből származó bevételeket kizárólag zöldítési célokra, főként az üvegházhatású gáz kibocsátását csökkentő beruházásokra, pályázatokra fordítsák. Elmondta azt is, hogy az energiahatékonyságról szóló törvény módosítása értelmében létrejön az energetikai szakreferens névjegyzék is.

Az államtitkár értékelése szerint a javaslattal a földgáz- és a villamosenergia-szektorban jobban érvényre jutnak majd a fogyasztóvédelmi szempontok, teret nyer a digitalizáció, míg az adószabályozás módosítása hozzájárul az alacsony rezsiköltségek védelméhez, a klímapolitikai változtatások pedig előrelépést jelentenek az energiahatékonyság és az éghajlatvédelem területén.