OGY - Krónika 1. rész (napirend előtt)

Belföld, 2020.11.30

Megemlékezésekkel és Varga Mihály pénzügyminiszter napirend előtti felszólalásával vette kezdetét az Országgyűlés hétfői ülése.



Megemlékezés


Az ülés elején a Ház megemlékezett két közelmúltban elhunyt képviselőről, Szokolay Zoltánról (MDF) és Olasz Jánosról (MSZP).


Pénzügyminiszter: Magyarország finanszírozása biztosított


Varga Mihály pénzügyminiszter elmondta: Magyarország finanszírozása nemcsak az idei évre, hanem a következő évekre is biztosított, elegendő forrás áll rendelkezésre az ország működtetésére, a járvány elleni védekezésre és a gazdaság újraindítását szolgáló programok finanszírozására.

A tárcavezető kiemelte: a kormány ebben a válsághelyzetben sem megszorításokkal és adóemelésekkel él, ehelyett az adócsökkentés, a családok támogatásának növelése, a vállalkozások és a beruházások erősítése a célja. Jelentősen nő az orvosok bére és kibővítik az otthonteremtési programot is - tette hozzá.

Közölte: azt szeretnék, hogy mire megérkezik a vakcina és újraindul a világgazdaság, a magyar vállalkozások növekedésre kész, versenyképes állapotban legyenek. A magyar államháztartás az ehhez szükséges forrásokat biztosítja. Minden remény megvan arra, hogy ismét eredményesen leküzdjük a válságot, ahogy tavasszal és 2010-ben is történt - jelentette ki.

Varga Mihály kifejtette: a kormány a járványhelyzetben, a legnagyobb gondok közepette, amikor összefogásra lenne szükség, a hazai baloldal támadásai és a külföldi kritikák kereszttüzében áll, és vannak, akik álhíreket terjesztenek az intézkedései támadásával. Ebben a helyzetben elvárható lenne, hogy ha valaki segíteni nem tud vagy nem akar, legalább ne ártson - vélekedett.

A miniszter köszönetet mondott a magyar embereknek és vállalkozásoknak a helytállásért.

Kitért rá: valótlan vádak fogalmazódtak meg az államháztartás finanszírozásával kapcsolatban is, álságos kritikák érkeztek azoktól, akik 2010-re csődbe taszították az országot. Azonban a kormány az elmúlt tíz évben leszorította az államadósságot, áttért a fegyelmezett költségvetési gazdálkodásra, csökkentette az ország kitettségét, rendbe tette a pénzügyeit - mondta.

Közölte: a kormány 50 százalékról 20 százalék alá csökkentette az államadósság devizaarányát, és e szint alatt kívánja tartani. Elérték, hogy 2023 elejéig nincs szükség új devizaforrás bevonására - tette hozzá.

Arról is beszélt, hogy a járvány okozta válság a gazdaságot is kedvezőtlenül érinti, 6,4 százalékos visszaeséssel kalkulálnak, 1700 milliárd forint bevételkieséssel számolnak, miközben a kiadások növekedtek. Ugyanakkor a harmadik negyedéves adatok kedvezőbben alakulnak, mint az előző negyedévé, ami azt mutatja, hogy a gazdaság képes lesz gyorsan helyreállni - mutatott rá. Hozzáfűzte: itt köszön vissza az elmúlt évek kimagasló gazdasági teljesítménye.

Varga Mihály a gazdaságvédelmi akciótervről szólva azt mondta: a megoldás a munkahely és a munka lehetőségének biztosítása az emberek számára. Gyors és célzott gazdaságvédelmi intézkedésekre van szükség, az Európai Uniónak is lett volna ideje ezekre, de csak most jutott el az első támogatásokig, és még mindig inkább a politikai vitákra helyezi a hangsúlyt - fogalmazott.



DK: a kormány nem a válság lényegével foglalkozik



Arató Gergely (DK) azzal vádolta a kormányt, hogy nem ad gyors segítséget a vállalkozásoknak, a munkavállalóknak, az átlagos családoknak és a nyugdíjasoknak. Hozzátette: a miniszter állításával szemben megszorítások igenis vannak, hiszen a kormány "kiéhezteti" az önkormányzatokat, ezzel pedig veszélybe sodorja a helyi közszolgáltatásokat.

Szerinte a kormány másik "csodafegyvere" a devizahitel, ami miatt az államadósság újra 73 százalék felett van, miközben kígyót-békát kiabálnak a korábbi kormányokra, amiért hitelt vettek fel.

Azt firtatta: miért nem segít a kormány a munkanélkülieknek, miért nem emeli a családi pótlékot, miért nem ad a nyugdíjasoknak többlettámogatást, a munkavállóknak közvetlen bérpótlást, a kis- és közepes vállalkozóknak pedig támogatást. Szerinte azért, mert nem a válság lényegévek foglalkoznak, hanem ellenséget akarnak találni és háborúzni akarnak.

Az uniós vitákra utalva feltette a kérdést: ha Magyarországon tökéletes működik a jogállam, akkor a kormány miért retteg attól, hogy az EU a "körmére néz".

A DK politikusa arra is a kitért: Dermeter Szilárdot, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatóját le kellene váltania kormánynak, mert ha nem teszi, akkor közösséget vállal "egy antiszemitával, egy nyílt nácival".


Párbeszéd: bérkiegészítő támogatásokra, tömeges ingyenes tesztelésre és 100 százalékos táppénzre van szükség



Burány Sándor, (Párbeszéd) azt mondta: a miniszter csúsztatott a gazdasági adatokkal kapcsolatban, mert a negyedévi GDP adatok azt mutatják, hogy magyar gazdaság továbbra is 4,6 százalékos mínuszban van az előző év hasonló időszakához képest. Hozzátette: összeségében pedig 13,6 százalékos visszaesés, ekkora még a 2008-as világgazdasági válságban sem volt.

Szerinte a kormány jogosan kap kritikát az elégtelen a munkaerőpiaci segítség miatt, ugyanis mindössze munkavállalók 5 százalékának adott bérkiegészítést, miközben Ausztriában vagy Németországban ez az arány 20, illetve 30 százalék.

Botrányosan rossznak nevezte a munkanélküliségi adatokat és felhívta a figyelmet arra is: úgy "szállt el" az államháztartási hiány, hogy közben a kormány a munkahelyeket sem tudta megvédeni, de a kedvenc beruházásokra bőségesen költött.

Kijelentette: a mostani járvány idején bérkiegészítő támogatásokra, tömeges ingyenes tesztelésre, és a 100 százalékos táppénz megteremtésére kellene a forrásokat fordítani.

Azt is megkérdezte: miért nem adott a miniszter tájékoztatást Demeter Szilárd lemondásáról.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!