MSZP: a kormány intézkedései hátrányosak voltak a fogyatékkal élőknek



Szabó Sándor (MSZP) a fogyatékkal élő emberek nemzetközi világnapja alkalmából úgy értékelt: hátrányos volt a kormány elmúlt nyolcéves kormányzása az érintett 600 ezer embernek. Bírálta a rokkantnyugdíjak megszüntetését, amelyet igazságtalannak és embertelennek nevezett. Szerinte az intézkedés miatt sok embert megaláztak, sokan elszegényedtek, hajléktalanok lettek, voltak, akik öngyilkosságot követtek el.

Az otthonápolásnál tervezett kormányzati intézkedéseket is kevesellte. Elmondta, a támogatás összegének el kellene érnie a mindenkori minimálbér összegét, és a jogosultságot nem a családi jogállásnak, hanem az ápolt egészségügyi állapotának kellene meghatároznia.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára szerint érdemi intézkedéseket hozott a kormány ezen a területen. 2010 után nőtt a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása, 2012-höz képest hatszorosára emelkedett ezen munkavállalók foglalkoztatása - mondta.

Az otthonápolás kapcsán felhívta a figyelmet arra, hogy a szocialista kormányok lényegében befagyasztották ezt a díjat. A mostani intézkedésekkel a gyermeküket otthonápolók díja 2022-re eléri az akkori minimálbér összegét, a más hozzátartozójukat ápolók juttatása pedig 2022-re 30 százalékkal emelkedik - részletezte.



DK: sikerült elüldözni a legsikeresebb magyar egyetemet



Oláh Lajos (DK) szerint "tegnap" volt magyar egyetem a világ 100 legjobb egyeteme között, de úgy tűnik, nemsokára már nem lesz. Gratulált a fideszes képviselőknek, hogy sikerült elüldözni a legsikeresebb magyar egyetemet. Ez egyedülálló teljesítmény, amire Rákosi Mátyás is büszke lenne - hangoztatta.

Közölte, ezt a lépést sokáig érezni fogja még a magyar oktatás: száz év múlva is beszélhetünk még Szent-Györgyi Albertről és a C-vitamonról, mert új zsenik nem lesznek. Úgy értékelt, a CEU elüldözése és a Magyar Tudományos Akadémia kivéreztetése azt üzeni: Magyarországra nem kell a tudás, a tudomány, az oktatás. "A magyar innovációnak vége" - fogalmazott.

Rétvári Bence válaszában azt kérte, mondjon egy olyan innovációt, amit a "Soros-egyetemnek" köszönhetünk. Lehet, hogy van genderszak, de hol vannak az innovációk? - firtatta. Visszautasította, hogy a képviselő a magyar oktatókat, hallgatókat lenézve egyenlőségjelet tett a magyar felsőoktatás és a "Soros-egyetem" közé. Sikerült több százezer hallgatót és oktatót megsértenie csak azért, hogy Soros György mellett letegye a hűségesküt - hangoztatta.

Közölte, a kormány döntött a szociális ösztöndíjak 40 százalékos emeléséről, emellett 119 ezerről 166 ezer forintra nő két év alatt a hallgatói normatíva is.



Jobbik: kinek az érdekét szolgálja a túlmunkakeret emelése?


Varga-Damm Andrea (Jobbik) azt tudakolta, kinek az érdekét szolgálja a munkaidő-szervezéssel kapcsolatos törvénymódosítás, a túlmunkakeret 400 órára emelése. Úgy látja, hogy a változtatás a Debrecenbe tervezett BMW-gyárral van összefüggésben. Elképzelhető, hogy a gyár azért települ ide, mert Magyarország importálni fogja az olcsó ukrán munkaerőt? - kérdezte. Szerinte az új szabályokkal a BMW-nek 20 százalékkal kevesebb embert kell alkalmaznia, mivel a munkavállalóiktól 400 óra túlmunkát követelhet.

Bodó Sándor, a Pénzügyminisztérium foglalkoztatáspolitikai államtitkára szerint a képviselő által elmondottak köszönőviszonyban sincsenek a valósággal.

Rögzítette, a törvényjavaslat a munkaidő jobb alkalmazásának feltételeit célozza. Hangsúlyozta, az előterjesztés célja semmiképpen nem a vállalkozások adóelkerülésének ösztönzése vagy a munkavállalók jogainak csorbítása.

Hozzátette: "a munkaidő megszervezésének korszerűsítése" az általánostól eltérő munkarendben foglalkoztatott munkavállalóknak, valamint az őket alkalmazó munkáltatóknak szükséges, mert ezzel a jelen gazdasági környezethez igazodó munkakörülményeket alakíthatnak ki.

Felhatalmazást kap a kormány, hogy a munkaerőkölcsönzés minimális díját rendeletben határozza meg; ez garantálja, hogy a munkavállalók hozzájussanak a garantált bérminimumhoz, minimálbérhez, illetve hogy a közterheket a munkáltatók befizessék - magyarázta.



LMP: a német autógyárak fontosabbak a kormánynak



Schmuck Erzsébet (LMP) a Katowicében vasárnap kezdődött klímacsúcs miatt kérdezte azt, milyen álláspontot képvisel a kormány: elkötelezett az éghajlatváltozás megállítása mellett, vagy azon országok közé tartozik, amelyek ki akarják magukat vonni ebből.

Szerinte a magyar kormány szinte semmit nem tesz, 2015-től minden évben a szén-dioxid-kibocsátás átlagosan 5,6 százalékos növekedése tapasztalható. Hozzátette: a német autógyárak kiszolgálása fontosabb, mint a magyar emberek egészséges.

Kitért arra, az ENSZ szerint az emberiségnek alig 10 éve maradt, hogy csökkentse a légkörbe jutó szén-dioxid mennyiségét, különben drámai környezeti, társadalmi és gazdasági hatásokkal kell szembenéznie.

Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára hangsúlyozta, a kormánynak a magyar gazdaság és a magyar emberek egészsége egyaránt fontos, ugyancsak nagyon fontos a környezet és a klímaváltozás mérséklése is.

Közölte, az ország energetikai pályája és az energiamix fejlesztése a tiszta és karbonsemleges működés irányába tart, például a nukleárisenergia-termelés szerepének fenntartásával és a megújuló energia szerepének növelésével.