OGY - Krónika 1. rész (napirend előtt: globális minimumadó, apaszabadság, rendőrség, közszféra)

Belföld, 2022.06.20

A globális minimumadóról, a szülés utáni apaszabadság emelésről, valamint a rendőrök helyzetéről beszéltek ellenzéki képviselők az Országgyűlés nyári rendkívüli ülésszakának első napján, hétfőn, napirend előtt.



LMP: a globális minimumadó a német tőke kiszolgálásáról szól


Ungár Péter (LMP) frakcióvezető a globális minimumadó mellett érvelve azt mondta: az nem a magyar szuverenitásról szól, hanem arról, hogy a kormánnyal stratégiai partnerségben levő multicégeknek ne kelljen megemelni a társasági adójukat. Szerinte az egész magyar gazdaságpolitika a német tőke kiszolgálására épül, és a globális minimumadóval egyetértenek a magyar emberek. Azzal viszont nem értenek egyet, hogy a kormánynak fontosabb, hogy az Audi 9 százalékos társasági adót fizessen, mint az, hogy megemeljék a közalkalmazottak bérét - mondta.

Fónagy János gazdaságfejlesztéssel kapcsolatos parlamenti ügyekért felelős államtitkár válaszában hangsúlyozta: a multinacionális nagyvállalatok, amelyek Magyarországon beruháztak és munkahelyeket teremtettek - hozzájárulva ahhoz, hogy a 2010-es tíz százalékról négy százalékra esett vissza a munkanélküliség - technológiát, kereskedelmi kapcsolatokat, exportlehetőséget is hoztak.

Azzal, hogy a globális minimumadó nemzetközi kampányára rácsatlakozott a baloldal, újfent azt mutatja, hogy megint fontos jogköröket adnának ki a nemzeti kormány kezéből és "állandóan adóemelésen törik a fejüket" - vélekedett.


Párbeszéd: emeljék duplájára a szülés utáni apai pótszabadságot!


Tordai Bence (Párbeszéd) frakcióvezető arról az európai uniós irányelvről szólt, amely kimondja, hogy a szülés utáni apai pótszabadságot legalább 10, ikrek születésénél 14 napra kell emelni. Ez pontosan duplája a jelenlegi magyar szabályozásnak és a férfiak mellett az édesanyáknak is segít, hogy ne maradjanak magukra azokban a napokban, amikor a család együttléte minden más időszaknál fontosabb - fejtette ki.

Ezért nyújtott be a Párbeszéd törvénymódosítást arról, hogy Magyarországon is vezessék be az uniós irányelvnek megfelelően az "apanapok" megduplázását - mondta.

Vitályos Eszter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában úgy fogalmazott: a magyar jövőt a magyar családok írják. Tájékoztatása szerint Magyarország a szülési szabadság terén élen jár az EU-ban a nőknél és jelentősen bővítette az apák támogatásait is, akik gyesre, gyedre és gyetre is mehetnek, emellett igénybe vehetik a gyermekápolási táppénzt is.

Jelezte: a kormány eleget fog tenni az uniós jogból eredő kötelezettségeinek, mert az a célja, hogy egyre könnyebb legyen Magyarországon családot alapítani és gyermeket nevelni. Ezért is növelték 2010 óta három és félszeresére a családok támogatására fordított összegeket.

Kitért arra is, hogy 2011-hez képest 5,4 százalékkal nőtt a születések száma az országban.


Mi Hazánk: a rend egy erős állam alapja


Dócs Dávid (Mi Hazánk) szerint káosz uralkodik a rendvédelemben, a rendőrség nem képes kielégíteni a társadalmi igényeket, nem vonzó az életpályamodell, nincs szakmai megbecsülés és az utánpótlás sem megfelelő. A rendőrök kevesen vannak, fáradtak és alulfizetettek.

A Mi Hazánk szerint a rend az alapja mindennek, az nem lehet "politikai alapon eldöntött társadalmi hiánycikk", ezért a korkedvezményes nyugdíj visszaállítását újra meg kell tárgyalni, szakmai alapon kell a demotiváltságot kezelni és jelentős béremelést kell végrehajtani a szektorban - mondta a politikus.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára válaszában felidézte, hogy a Mi Hazánk többször is provokálta a rendőrséget, jogsértéseket követett el azért, hogy bekerüljön a hírekbe. Egyetértett az ellenzéki képviselővel abban, hogy a rend az erős állam alapja és rendőröket tisztelet illeti meg.

Emlékeztetett: a kormány morális és anyagi értelemben is igyekezett megbecsülni a rendőröket, idén - a béremelés és a fegyverpénz miatt - 197 milliárd forinttal több anyagi elismerésben részesültek, mint 2021-ben. Arról is beszélt: 2010-hez képest több mint háromezer fővel nőtt az állomány létszáma, a veszélyhelyzet utáni felmondások miatti egy százalék körüli fluktuáció pedig nem jelentős.


MSZP: nem a közszférán kell spórolni


Komjáthi Imre (MSZP) azt kérte, hogy ne azokon a munkavállalókon spóroljon a kormány, akik "az országot a hátukon viszik", ne a közszférán spóroljon, hanem inkább a politikai kinevezetteken. Ellentmondó hírek jelentek meg arról, hogy a kormány tömeges leépítésekre készül a közigazgatásban, pedig a létszámhiány már így is gondot okoz, a megüresedő helyeket nem tudják betölteni az alacsony keresetek miatt - mondta.

Úgy látja, a kormány magán viszont nem akar spórolni, a saját fizetésüket emelik, sok új államtitkárt, biztost neveztek ki.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára kijelentette: a bérből és fizetésből élők számíthatnak a kormányra, ez a kormány nem megszüntetett munkahelyeket az elmúlt 12 évben, hanem újakat hozott létre, és jelentősen csökkent a munkanélküliség. Semmilyen államigazgatási terület nincs, ahol bármilyen leépítésre szükség lenne - hangsúlyozta. Hozzátette: az elmúlt években több alkalommal fizetésemelést adtak a közalkalmazottaknak.

Megjegyezte: a jelenlegi kormány csökkentette jelentősen a parlamenti képviselők létszámát.

Kitért rá: az elmúlt években emelkedtek a reálbérek, és a kormány több intézkedést hozott az emberek megélhetésének segítésére, így például bevezette az árstopokat.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!