Kövér László házelnök napirend előtt az országos polgárőrnapról emlékezett meg.



LMP: mi a helyzet a Paks II. beruházással?


Keresztes László Lóránt (LMP) a Paks II. projekt miatt vonta felelősségre a kormányt. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy a kormány sem az atomenergia felhasználásával, sem a paksi bővítéssel kapcsolatban nem ad tisztességes tájékoztatást a magyar embereknek, illetve fals információkat tesz közzé. Ideje lenne befejezni a titkolózást és a mellébeszélést - hangsúlyozta.

Választ várt arra, hogy jelenleg mi a valós helyzet "a gigantikus orosz Paks II. beruházással", amelyet egy aktív törésvonal fölé terveztek, s hogy mi lesz az első blokk üzemidő-hosszabbításával.

Menczer Tamás, a külügyi tárca államtitkára közölte: a kormány célja továbbra is az, hogy 2029-30-ra kereskedelmi üzemben legyenek az új blokkok. Hozzátette: legutóbb a résfalazási és a talajszilárdításra vonatkozó engedélyeket adták meg a hivatalos szervek. Az információk átadásával kapcsolatban a külügyi tárca, ahogyan eddig is, a jövőben is minden jogszabályt betart - szögezte le.

Felhívta a figyelmet: a képviselő felszólalásával valójában a rezsicsökkentést és az ország biztonságos energiaellátását támadja, hiszen a paksi atomerőmű adja a magyar áramtermelés mintegy felét. Paks nélkül nincs stabil magyar energiaellátás és rezsicsökkentés sem - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy az atomenergia nélkül megnégyszereződne az áram ára Magyarországon, így 22 ezerrel nőne egy átlagos család villanyszámlája egy hónapban.



Párbeszéd: Magyarország nem előre megy, hanem hátra



Mellár Tamás (Párbeszéd) azzal vádolta az Orbán-kormányt, hogy 2010-es választási győzelme után a Horthy-korszakra jellemző rendszert épített vissza, amelyben a kormányoldalt választásokon nem lehet legyőzni. Szerinte a visszaépítés újabb eleme a főispáni státusz és a vármegye elnevezés visszahozása is. Magyarország nem előre megy, hanem hátra, szemben a Fidesz választási szlogenjével - jegyezte meg.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a Horthy-korszak nem tartozik Magyarország legjobb hagyományaihoz, hiszen több százezer magyar - köztük tucatnyi későbbi Nobel-díjas - hagyta el az országot, mert nem tudtak az antidemokratikus, tekintélyelvű, urambátyám világban élni, ahol mindent átszőtt a korrupció.

Szerinte manapság is sokan hagyják el az országot, főként a tehetséges és szorgalmas emberek, és nemcsak a magasabb bérekért, hanem a kiszámítható életért, a megbecsülésért, a demokratikus viszonyokért. A kiművelt emberfők elvesztése pedig azt is jelenti, hogy a fejlett világhoz való felzárkózásunk esélye egyre kisebb - figyelmeztetett.

Úgy fogalmazott: ha van vármegye, akkor van vármegyeház is, és hogyha van vármegyeház, "akkor arra előbb vagy utóbb, de föl fog szállni a páva".

Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára válaszában leszögezte: Magyarország jogállam és demokrácia, ahol példátlan nemzetközti és hazai ellenőrzés mellett valósultak meg a választások. Az ellenzéknek azt üzente: jogilag legalábbis lehetséges Magyarországon a kormányváltás, ezért ne legyenek kishitűek, ne adják fel erre vonatkozó terveiket legalább hosszú távon.

A krumplileves legyen krumplileves, elvtársak - idézte Kádár Jánost és úgy vélte: a dolgokat érdemes a nevükön nevezni, így a régi történeti intézményeket is a legegyszerűbb a nevükön hívni. "A főispán az legyen főispán, a vármegye pedig legyen a vármegye" - mondta. Szerinte az ellenzék ezeréves magyar történelmet tagad meg, hogyha ennek a megközelítésnek a jogosságát és a helyességét megkérdőjelezi.

Szerinte itt nem a Horthy-korszakról, hanem Szent Istvánról kell beszélni, hiszen a területi közigazgatásnak ez a rendszere 950 évig élt, és 70 év volt, amikor nem létezett.


Mi Hazánk: a gyermek áldás


Dúró Dóra (Mi Hazánk) a romló demográfiai mutatókra hívta a fel a figyelmet. Elmondta: idén januárban 20 százalékkal csökkent a születésszám az előző év azonos időszakához képest és visszaesett a termékenységi ráta is.

Megjegyezte: ez szerinte éppen 9 hónappal azt követően történt, hogy a Covid-oltások tömegessé váltak Magyarországon. Úgy vélte: állami feladat lenne kivizsgálni, hogy ez a "brutális visszaesés" összefüggésben van-e ezzel a tényezővel.

Arra is figyelmeztetett: jelentősen csökken a szülőképes korú nők száma, ma Magyarországon minden szülőképes korú nőnek négy gyereket kellene vállalnia ahhoz, hogy a magyarság lélekszámát 10 millió körül lehessen megtartani.

A politikus államilag támogatott bérlakásépítési programot és nagyobb állami szerepvállalást szorgalmazott a nyári gyermekfelügyelet megoldásában, valamint szülőtámogatási életjáradék bevezetését javasolta, hogy a nyugdíjban kompenzálni lehessen az anyák bérhátrányát.

Vitályos Eszter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium államtitkára közölte: a magyar családpolitikát 2010-ben teljesen új alapokra helyezte a kormány, a balliberális kormányok családokat büntető politikája helyett.

A 2011-es mélyponthoz képest ma egyharmadával magasabb a termékenységi ráta, de még sok tennivaló van, hogy minden vágyott gyermek megszülethessen - mondta. Hozzátette: a terhességmegszakítások száma 45 százalékkal csökkent 2010 óta, és ma már öt tervezett gyermekből négy megszületik - sorolta az eredményeket.

Hangsúlyozta: a 2023-as költségvetés a családok költségvetése lesz, 3225 milliárd forint jut majd a családok támogatására.