OGY - Krónika 1. rész (napirend előtt: Semmelweis-nap, önkormányzatok, gazdaság, oktatás)

Belföld, 2020.07.01

A Semmelweis-napi megemlékezés után az önkormányzatokról, a gazdaságról és az oktatásról is beszéltek a képviselők napirend előtt szerdán az Országgyűlésben.



Az elnöklő Jakab István a július 1-jei Semmelweis-napról, a magyar egészségügy napjáról emlékezett meg. Hangsúlyozta: az elmúlt hónapok fejleményei ráirányították a figyelmet az egészségügyi ágazatban dolgozók munkájára, életkörülményeire. Köszöntetett mondott az egészségügyi és szociális területen dolgozóknak, akik - mit mondta - erőn felül küzdöttek a járvány ellen, sokszor saját egészségüket is veszélyeztetve.


Párbeszéd: a kormányoldal mikor kér bocsánatot a hazugságaiért?



Kocsis-Cake Olivio (Párbeszéd) Semmelweis-nap alkalmából köszönetet mondott az egészségügyi dolgozóknak a járvány elleni küzdelemben tanúsított helytállásukért.

Hangsúlyozta: a Párbeszéd már bocsánatot kért a "mentőápolós" videóért, de kérdés, hogy a kormányoldal mikor kér bocsánatot az ellenzékről közzétett álhírek miatt. Az ilyen álhírek közé sorolta, hogy az ellenzéki vezetésű önkormányzatok migránsokat telepítenének be, illetve, hogy nem segítették a járvány elleni védekezést.

A Lánchíd felújításával kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet: a beruházás árának többszörösét, több tíz milliárd forintot vonnak el a fővárostól.

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára szerint a Párbeszéd és Karácsony Gergely főpolgármester hiteltelen, amikor a közszolgálatban dolgozókat méltatja, hiszen azokat a graffitiket, amelyeket "Budapest sarcolásával összefüggő politikai tézisekről" Budapest útjaira festettek, az önkormányzati szektorban dolgozóknak túlórában kellett eltüntetnie.

Kijelentette: Karácsony Gergely állandóan letagadja az önkormányzati szektor kormányzati támogatásával kapcsolatos tényeket, holott jövőre 16 százalékkal több forrást kapnak az önkormányzatok, mint idén.

Megerősítette: az ellenzék nem vett részt sikeres védekezéshez szükséges összefogásban, hanem politikai csatározásra használták az időt és álhíreke gyártottak, ezért bocsánatot kellene kérniük a magyar emberektől.



LMP: új gazdasági modellre van szükség



Demeter Márta (LMP) arról beszélt, hogy a kormány a nagytőkésekkel kötött alkut 2010-ben és ez a mai napig rendíthetetlenül működik. Szerinte ez az alku határozta meg a járvány gazdasági hatásainak kezelését. Az Audi-gyárnak adott kormányzati támogatást kritizálva úgy értékelt: Orbán Viktor rendszerében egy ekkora multicég gond nélkül érvényesítheti az akaratát a kormánnyal szemben. Hozzátette: nem csak a multik, hanem a nemzeti tőkések, a "magyarországi oligarchák" is kaptak a támogatást a kormánytól. Úgy vélte: ez a gazdaságpolitika nem folytatható, mert kimeríti az ország erőforrásait, ezért új gazdasági modellt sürgetett.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára azt mondta: a kormány döntései a munkahelyek védelméről szólnak. Hozzátette: a támogatások nemcsak nagyvállatoknak és a multiknak, hanem kis- és a közepes vállalkozásoknak is segítettek, sokkal több kisebb cég kap támogatást, mint nagy. Hangsúlyozta: az LMP gazdaságpolitikai elképzelései "giga adóemelést" jelentenének.



DK: a járvány alatti digitális oktatás "gyenge szereplője" a kormány volt



Arató Gergely (DK) arról beszélt: a járvány miatt különleges tanévet zárt az oktatási rendszer, a tanárok, a szülők és a diákok egyaránt nagy erőfeszítést tettek, hogy a folytatódhasson az oktatás, ezért köszönet jár nekik. Szerinte az elmúlt hónapoknak tanulsága, hogy a diákok egyötödénél nem áll rendelkezésre megfelelő eszköz és internetelérés a digitális oktatáshoz. Úgy értékelt: civilek, ellenzéki pártok és önkormányzatok próbáltak laptopokkal számítógépekkel segíteni, miközben a kormány volt az a "gyenge szereplő", amely nem támogatta a digitális oktatást. Nem bilincses és gumibotos őrökre, hanem digitális eszközökre, a tanodák és a felzárkóztatás támogatatására lenne szükség - hangsúlyozta.

Úgy vélte: ebben a helyzetben az is megmutatkozott, hogy pedagógusok önállósága kritikus pont, azért a kormányt arra szólította fel, fejezze be a "poroszos" Nemzeti Alaptanterv és az egységes tankönyvek erőltetését, és állítsa vissza az iskolák autonómiáját.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára úgy reagált: ha a DK hozta volna a döntéseket a járvány ideje alatt az oktatásban, akkor ma a diákok, a pedagógusok és az érettségizők is sokkal nehezebb helyzetben lennének, a diákoknak elveszett volna egy féléve, a tanárok fizetése kétséges lett volna, és nem tartották volna meg az érettségiket sem.

A digitális oktatást értékelve hangsúlyozta: elismerés illeti a tanárokat, de a szülők is egy "virtuális Eötvös-díjat" érdemelnének, hiszen Magyarországnak Európában az egyik legjobban sikerült ezt az akadályt vennie.

Felhívta a figyelmet arra: az alaptanterv és az új tankönyvek korszerűbbek, mint a korábbiak, és csökkent a tananyag mérete is, ami többletlehetőségeket biztosít a tanároknak.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!