Az elnöklő Jakab István reggel 9 órakor nyitotta meg az ülésnapot, a koronavírus-járványra tekintettel arra kérve a képviselőket, hogy az egyes előterjesztések tárgyalása alatt csak azok tartózkodjanak az ülésteremben, akik rövidesen hozzá kívánnak szólni a vitához.



Vita a nemzetközi polgári repülésről szóló egyezmény módosításáról


A kormány nevében az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára ismertette a a nemzetközi polgári repülésről szóló egyezmény 2016-os, montreali módosításának kihirdetését kezdeményező törvényjavaslatot.

Schanda Tamás elmondta, Magyarország 1969-ben csatlakozott az egyezményhez, a négy éve elfogadott változtatások értelmében a nemzetközi szervezet tanácsának létszáma 36 tagról 40 tagra emelkedik, légi navigációs bizottsága pedig 16 tagról 21 tagra bővül.

A kabinet előterjesztését valamennyi, a vitában megnyilvánuló frakció támogatta: a Fidesz nevében Csenger-Zalán Zsolt, a Jobbik padsoraiból Gyüre Csaba, a KDNP-frakcióból Nacsa Lőrinc, a szocialisták közül Gurmai Zita, míg a DK-ből Varju László szólalt fel.


A kormány egyszerűsítené a Budapest-Belgrád vasútvonal engedélyeztetését


A kormány célja, hogy egyszerűsítse a Budapest-Belgrád vasútvonal engedélyeztetési folyamatát a beruházás hatékonyságának növelése, valamint a határidők rövidítése és az esetleges kockázatok csökkentése érdekében - mondta az innovációs tárca parlamenti államtitkára.

Schanda Tamás a vasútvonal magyarországi szakaszának fejlesztéséről, kivitelezéséről és finanszírozásáról szóló törvényjavaslatot ismertetve kifejtette, az előterjesztés fontos könnyítéseket ad a beruházás hatósági, telekalakítási és más építésügyi eljárásaihoz. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az indítvány garanciákat tartalmaz a környezeti védettségre, vagyis a környezeti és természeti értékek nem sérülhetnek az építkezés miatt.

Az államtitkár aláhúzta, a Budapest-Belgrád vasútvonal kínai közreműködéssel megvalósuló fejlesztése rendkívüli gazdasági potenciált rejt Magyarország számára az eurázsiai teherszállítás területén. A beruházásnak köszönhetően ugyanis Magyarország válhat a régió első számú logisztikai központjává, azáltal, hogy a leggyorsabb utat kínálja a Kínából érkező áruknak Nyugat-Európa irányába.

Schanda Tamás emlékeztetett, a beruházás keretében teljes hosszában kétvágányosítják a vonal magyarországi szakaszát, amelynek engedélyezési sebessége óránként 160 kilométer, tervezési sebessége pedig óránként 200 kilométer lesz.

Kiemelte, a teljes vonalon korszerű kommunikációs és vonatbefolyásolási rendszert építenek ki, az állomásokat és megállóhelyeket átépítik, korszerűsítik.

A kormány képviselője megjegyezte továbbá, hogy a Budapest-Belgrád vasútvonal az európai vasúti törzshálózat részét képezi, így annak korszerűsítése uniós kötelezettség.


Fidesz: hiba lenne lemondani a beruházásról



Bányai Gábor, a Fidesz vezérszónoka arról beszélt: bár az ellenzék a Budapest-Belgrád vasútvonal nemzetgazdasági jelentőségű fejlesztését a következő évek legkártékonyabb és legpazarlóbb projektjeként jellemzi, hiba lenne lemondani a logisztikai fejlesztés nyújtotta több évtizednyi gazdasági, társadalmi előnyről, egy nagy térség komplex gazdasági és területfejlesztéséről.

Hangsúlyozta: a vonal nemcsak Kína irányába nyit, hanem az egész arab világ, a Földközi-tenger, a Vörös-tenger, illetve Ausztrália, India és Kelet-Afrika fejlettebb térségei, illetve a Balkán államai felé is.

Hangsúlyozta: az áruk 95 százaléka tengeren érkezik, ezért komoly lehetőség, hogy melyik ország képes az árutömeg megállítására, hozzáadott értékének növelésére. Kijelentette: Magyarországot abba a helyzetbe kell hozni, hogy rendelkezzen az ehhez szükséges 21. századi infrastruktúrával, és az egyik válasz erre ennek a vasútvonalnak a felújítása.

A beruházás megtérüléséről szólva jelezte: arra számítanak, hogy Magyarország ezen a közlekedési tengelyen 30-40-50 évig jelentős tényező lesz, vonzóbb lesz a hazai és a nemzetközi működő tőkének, a Budapest-Belgrád vasútvonal pedig a magyar gazdaság alapinfrastruktúrájává válik. Szerinte a beruházás esetében - hasonlóan az autópályákhoz vagy a hidakhoz - a gazdaság másodlagos, harmadlagos szintjein jelentkező megtérülésről lehet beszélni.


Jobbik: "eszement", "őrült" beruházást akar véghezvinni a kormány


Ander Balázs, a Jobbik vezérszónoka a törvényjavaslatot gyalázatosnak, a Budapest-Belgrád vasútvonal beruházását pedig "őrültnek" és "eszementnek" nevezte. A legjobb lenne ez erről szóló terveket széttépni és szemetes kosárba helyezni - vélte.

Úgy értékelt: az átláthatóságot és a garanciákat is nélkülözi a javaslat, hiszen 10 évre titkosították a beruházás részleteit, a kínai fél pedig nem garantálja az áruforgalom növekedését.

Hangsúlyozta: a kormányoldal úgy állítja be, mintha ez a vasúti szakasz egy "féreglyuk lenne az egész univerzumra", mintha minden árut a világegyetemben ezen szállítanának majd a jövőben.

Kijelentette: nem hiszik, hogy ez a beruházás valaha is behozza majd az árát, hasznot, profitot termel a magyar emberek számára.

Bírálta, hogy a jelenlegi helyzetben, amikor nem lehet tudni, meddig tart a járvány miatti válság, a kormány akár 1000 milliárd forintot "elégetne" erre a projektre. Szerinte ennek a pénznek lenne most máshol helye.