KDNP: a magyar gazdaságtörténet legnagyobb átcsoportosítása zajlik Hargitai János (KDNP) bírálta a Magyarországot a veszélyhelyzet hirdetése miatt ért támadásokat, rámutatott ugyanakkor arra: az Országgyűlésnek továbbra is életben kell tartani a meghozott intézkedések egy részét.

Közölte: jelenleg a magyar gazdaságtörténet legnagyobb átcsoportosítása zajlik, amelyek egy része a járvány elleni védekezést, más része pedig azt szolgálja, hogy a magyar gazdaság túlélje a veszélyhelyzetet.

Bírálta azokat a megoldási javaslatokat, amelyek a jelen helyzetben hitelt kínálnak - van olyan is, amely örök kamatozásút - mondta, hozzátéve: "nyilvánvalóan mi nem gondolkodunk egy ilyen pályában".

Szerinte a válságot a foglalkoztatás, a vásárlóerő fenntartásával kell kezelni. Hangot adott azon meggyőződésének, hogy minden siker a költségvetés stabilitásán alapul. "Önök azért voltak sikertelenek, amikor kormányoztak, mert költségvetésben való gondolkodásuk nem volt" - mondta az ellenzékhez fordulva.

Fontosnak nevezte, hogy bizonyos pénzügyi alapok felülről nyitottak, így ha az ősz folyamán bármilyen járványhelyzet alakul ki, a válság elhárításának nem lesz anyagi hiánya. MSZP: a kormány a saját oligarcháit védi Mesterházy Attila (MSZP) arra hívta fel a figyelmet, hogy a veszélyhelyzet alatt a parlament végig működni tudott, annak időtartama pedig 90 napon belül maradt, így nem lett volna akadálya, hogy a kormány elfogadja az ellenzék kérését, amelyben határidőt szabtak volna a kormány nagyobb hatalmának.

Dehogy nem vesz fel az ország hitelt! - jelentette ki a hitelfelvételt elutasító megszólalásokra válaszul. Kifejtette: a paksi bővítés orosz hitelből, míg a Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztése kínai hitelből valósul meg. De míg az uniótól felvett hitelbe az országnak tagként lenne beleszólása, addig a Kínától vagy Oroszországtól kapott hitel csökkenti az ország szuverenitását - mondta.

Kijelentette azt is: a kormány gazdaságvédelme a saját oligarchái gazdaságának védelmét jelenti. Cáfolta, hgoy ne lennének megszorítások, szerinte az önkormányzatokkal éppen ezt teszi a kormány.

Szakács László (MSZP) arról beszélt, hogy a gazdaságvédelmi akcióterv tekintetében emlegetett összeg valójában három évre szól, így egy évre jóval kevesebb jut. Ráadásul a három év alatt adott összegből is 2700 milliárd forint hitel - tette hozzá.

Megjegyezte: a legnagyobb átcsoportosítást az jelentette, hogy az országvédelmi alapot átnevezték a járvány miatt, ugyanakkor az alap célja nem változott, hiszen a nem várt helyzetekre vonatkozott korábban is.



DK: megmaradt Magyarország kitettsége



Varju László (DK) szerint a kormány az elmúlt években nem tudott változtatni Magyarország kitettségén, hiába kapott sok EU-támogatást az ország.

Úgy vélte, bár a kormány büszke arra, hova jutott az elmúlt tíz évben, a környékbeli országokat megfigyelve az látható, hogy Magyarország inkább elveszítette a pozícióit, sok lehetőséget elszalasztott, más országok pedig már előrébb járnak.

Kitért rá: amikor a magyar vállalkozásoknak kellett volna segíteni, bértámogatással megmenteni őket, nem tudtak lépni, és mire léptek, már több százezren munkanélkülivé váltak, vagyis érdemben segíteni a magyar cégeknek nem tudtak. A kormánynak nagy szerencséje, hogy az elmúlt időben csökkentek az energiaárak és hogy a koronavírus-járvány - többek között a magyar lakosság fegyelmezettsége miatt - nem terjedt el jobban - mondta.

Varju László kiemelte: miután az emberek befizetik az adót, a kormánynak tudomásul kell vennie, hogy a parlamentnek van módja és lehetősége, hogy ellenőrizze, mi történik ezzel az összeggel, a kormánynak ezért vennie kell a fáradságot, hogy beszámoljon erről.

Végül kijelentette: nem támogatható az előterjesztés.



LMP: a kormány elszórja a pénzt



Csárdi Antal (LMP) hangsúlyozta: a kormány becsapja az embereket, késve és nem ott segít, ahol kellene, elszórja a pénzt.

Közölte: nem lehet átfogó képet kapni az előterjesztésből. Az átláthatóság is fontos lenne, hiszen minden állampolgárnak joga van tudni, milyen forrásból költenek a járvány elleni védekezésre.

Úgy látja, a kormány a járvány elleni védekezés mögé bújva költene például óriásplakát-kampányra és nemzeti konzultációra, valamint több, a védekezéssel összefüggésbe nem hozható célra. Valójában a kormány nem csinálna semmit másként, mint a járvány előtt - tette hozzá.

Csárdi Antal azt is mondta, a kormány arról beszél, hogy mindenkinek ki kell vennie a részét a védekezésből, ami igaz, de az önkormányzatok már megtették ezt, segítettek az embereknek, ellátták a betegeket. Ezért nem kellene forrásokat elvonni az önkormányzatoktól - vélekedett.



Párbeszéd: az önkormányzatoknak kellene segíteni



Burány Sándor (Párbeszéd) kifejtette: az önkormányzatoknak kellene segíteni, mert ők ott vannak a járvány elleni védekezés frontvonalában, és az emberek hozzájuk fordulnak segítségért. A kormány Ausztriát tekinti példának, de ott segítséget nyújtanak a legjobban rászoruló önkormányzatoknak - mutatott rá. Hozzáfűzte: ehelyett itt elvonnának forrásokat az önkormányzatoktól.

Közölte: az Országgyűlésnek meg kell akadályoznia, hogy elvegyenek pénzt a települési önkormányzatoktól. Ahelyett, hogy segítené az önkormányzatokat ebben a helyzetben a kormány, elvon tőlük pénzt - mondta.

Arról is beszélt, hogy jelenleg nehéz előre tervezni, és ha a kormány ragaszkodik ahhoz a tervéhez, hogy most, nyár elején tárgyaljanak a jövő évi költségvetésről, úgy járnak majd, mint az idei büdzsével, amelyet most módosítani kell.