Jobbik: a vármegyékre igen, a főispánokra nem


Lukács László György, a Jobbik vezérszónoka kiemelte: a vármegye elnevezés visszaállítása ügyében 2011 óta az álláspontjuk változatlan. Ha csak a vármegyékről kellene szavazni, támogatni tudnák. Lettek volna bátrak már akkor - vetette fel.

A főispáni elnevezést már aránytévesztésnek tartotta és a jelenlegi helyzet méltánytalan terelésének. Arra kellene reagálni, hogy egy gazdasági válság közepén tartunk, 400 forintot meghaladja az euró, kétszámjegyű az infláció - sorolta, és kitért azon javaslatukra, hogy legyen nulla százalékos az áfa, és vezessenek be szociális kártyát a legrászorultabbak számára.

Szerinte önmagában az az érv, hogy 10 milliárdot spórolni lehet a két választás egy napon tartásával, érdekes annak fényében, hogy a jövő évi költségvetésben csak központi kommunikációra 76 milliárdot különítettek el.

Ezzel együtt a Jobbik részéről mindegy, egy vagy két napon tartják a szavazást, azt akkor kell megnyerni, amikor tartják.

A mostani javaslat a vármegyéken kívül más jó pontot nem tartalmaz, minimális társadalmi egyeztetés sem előzte meg, így elfogadhatatlan - összegzett.


Momentum: saját érdemei szerint alakítja a kormányoldal az alaptörvényt


Bedő Dávid (Momentum) arról beszélt, a kormányoldal politikai érdekei szerint módosítja az alaptörvényt, mindig fennkölt indok mögé bújva. Az ispán cím bevezetését "az elmúlt 12 év legnagyobb bohóckodásaként" említette a képviselő.

Azt hangoztatta: a történelem leggonoszabb zsarnokai mindig sok lépésben, lassan "főzték meg a társadalmat", majd "lopakodó elnyomásról" beszélt a rendeleti kormányzás bevezetése kapcsán. Kijelentette, "a társadalom kettészakítása győztesekre és vesztesekre mindig oda vezet, hogy csak vesztesek maradnak.

Kifogásolta, hogy a javaslattal "két, egymáshoz semmilyen módon nem kapcsolódó választást" helyeznének azonos időpontra a költségmegtakarítás indokával, miközben "sok százmilliárd forintért húztak fel fényűző stadionokat" és ennél is nagységrenddel nagyobb összeget juttattak a kormányoldalhoz közel álló vállalkozásoknak.

Önök egyetlen egy dologgal szeretnek spórolni: az a demokrácia - jelentette ki Bedő Dávid, aki szerint kormányoldalon "szabadulnának a demokrácia utolsó kellékétől, a szabad választástól", majd mindenkit arra kért, hogy erkölcsi érzékére hallgatva szavazzon nemmel a javaslatra


MSZP: saját érdekében jár el a kormányoldal


Tóth Bertalan (MSZP) is a kormányoldal érdekének nevezte az európai parlamenti és az önkormányzati választás egy időpontra helyezését, mondván, "a Fidesz nem módosítaná a gránitszilárdságú alaptörvényét, ha a politikai érdeke nem ezt diktálná".

Szerinte a kormányoldal politikai érdeke, hogy "az önkormányzati választás ne a településekről szóljon", mert inkább egy országos belpolitikai kampányt akarnak erre a kérdésre felfűzni, ahol "lehet a frázisokat puffogtatni, és a választók figyelmét elvonni arról, hogy tulajdonképpen a saját településükről fognak dönteni". Hangsúlyozta, a demokrácia egyik alapköve, hogy meghatározhassuk, a közvetlen környezetünkben ki képvisel minket.

Tóth Bertalan szerint a kormányoldal "inkább a választásról mond le, mint a tűzijátékról". Jelezte: a szocialista képviselőcsoport nem támogatja a módosítást.



Módosító indítványait mutatta be a Mi Hazánk


A törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványaikra hívta fel a figyelmet Novák Előd, a Mi Hazánk vezérszónoka, aki szerint jogos igény a két választást költséghatékonyság címén azonos időpontban tartani, ahogy az is, hogy a társadalom "ne éljen szinte egész évben egy permanens kampányban", például 2024-ben, "mert ez nem egészséges".

A képviselő szerint problémákat vet fel, hogy az újra nem választott képviselők és polgármesterek fél évig motiválatlanul vezetik településüket,, vagy esetleg "az utolsó pillanatban még szétlopják a közöset", így megeshet, hogy "nagyon sok polgármester fog tragikus döntéseket hozni, vagy nem fog csinálni semmit". Novák Előd ezért a jelenlegi önkormányzati ciklus lerövidítése mellett állt ki.

Kifogásolta, hogy "az Európai Parlamenthez akarnak már megint választást igazítani", mert szerinte "sokkal inkább az Európai Unió utáni életre kell készülni", majd arról beszélt, hogy "indokolt volna érdemi változásokat is megteremteni", például a közrend helyreállítása érdekében ismét létrehozni a bűnmegelőzési feladatokra a csendőrséget.


LMP: valóban a vármegye elnevezés visszaállítása a legfontosabb?


Keresztes László Lóránt (LMP) megjegyezte: mivel tiszteli a nemzeti hagyományokat, a vármegye kifejezést nem kritizálja, ugyanakkor felmerül benne a kérdés, hogy a válságok korában ez-e a legfontosabb lépés. Sokkal fontosabb célként kellene megjelennie egy magát nemzetinek mondó kormány politikájában az elvándorlás megállításának valamint az épített örökség, a természeti értékek védelmének - jelentette ki.

Arról is beszélt: a kormánypártok nem támogatták az LMP által kezdeményezett, kommunista ügynökakták nyilvánosságra hozatalát.

Az ellenzéki politikus szerint az önkormányzati és EP-választás időpontjának összecsúsztatása "önmagától nem ördögtől való", csak a törekvést már 2019-ben világossá kellett volna tenni, nem a ciklus közepén, mert így az előkészítése komoly jogi aggályokat vet fel - vélekedett.