Előterjesztő: jogharmonizáció és aktualizálás a cél


Előterjesztőként felszólalva Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára azt hangsúlyozta: a törvényjavaslat elfogadásával uniós kötelezettséget teljesít a parlament, ugyanakkor választ ad számos ponton a pénzügyi-világgazdasági válság teremtette új helyzetre is.

Példaként említette, hogy a tőzsdei cégek esetében ezzel hatékonyabbá válik az ellenőrzés rendszere, erősödnek a kisbefektetők lehetőségei, jogai, a törvény előírja, hogy azonosíthatóak legyenek az ilyen vállalatok részvényesei, és azokat elektronikus úton regisztrálják, így gyors és hatékony értesítési rendszert alakítva ki a számukra.

Az előírások között említette, hogy az intézményi befektetőknek nyilvánosságra kell hozniuk befektetési politikájukat, a tervezet pedig azt is szabályozza, hogy nem vehetnek részt a döntéshozatalban azok, akik érdekeltek az adott üzletben.

Az államtitkár ide sorolta azt is, hogy önkéntesből kötelezővé válik e társaságok számára, hogy legyen javadalmazási politikájuk igazgatóik, felügyelő bizottsági tagjaik és vezérigazgatóik számára.

Az államtitkár jelezte: a törvényjavaslat a zálogjogot, az elektromos járműveket, a légi és a vízi közlekedést vagy a fogyasztóvédelmet szabályozó előírásokat is érinti.



Fidesz: fontos részleteket szabályoz a tervezet


Witzmann Mihály, a Fidesz vezérszónoka azt emelte ki: a javaslat célja az uniós irányelvek átültetése, ugyanakkor fontosnak és előremutatónak nevezte, hogy a tervezet szabályozza a fiatalok jogait a büntető eljárások során.

A tervezet befektetésekkel kapcsolatos része kapcsán azt emelte ki: olyan korban erősíti a tulajdonosok jogait a tervezet, amikor előtérbe kerültek a túlságosan rövid idő alatt megtérülő befektetések, ami az optimálisnál rosszabb menedzsment-eredményeket kényszerít ki.


Jobbik: fontos, üdvözlendő pontok szerepelnek a javaslatban


Frakciója támogatásáról biztosította a javaslatot Potocskáné Kőrösi Anita, a Jobbik vezérszónoka, kiemelve a tőzsdei társaságok tagjainak azonosíthatóvá tételét, jogérvényesítésük erősítését, valamint az értesítési rendszer papíralapúról elektronikussá tételét.

Szintén kiemelte a kapcsolt ügyfelekkel kötött megállapodások nyilvánosságra hozatalának erősebbé tételét, valamint a hazai fogyasztóvédelem erősítését, utóbbi kapcsán hangsúlyozva, hogy mindannyiunk mindennapi életére gyakorol majd hatást.


KDNP: a versenyképesség javítása a cél


Nacsa Lőrinc, a KDNP vezérszónoka arról beszélt: számos uniós irányelvet ültet át a hazai jogba a javaslat, de a törvénycsomag közös pontja az a cél, hogy javuljon a versenyképesség a hazai pénzügyi piacokon.

Felidézte: a 2008-as válság is rámutatott arra, hogy a tőzsdei társaságokban érdekellentét áll fenn a tulajdonosok és az irányítók között, hozzátéve, a most tárgyalt javaslat célja éppen az, hogy a korábbinál több információval lássa el a befektetőket a megfontolt és hosszú távú döntésekhez.

Célnak azt nevezte, hogy a pénzpiac jelentős korlátozása nélkül szülessenek meg olyan biztosítékok, amelyek képesek megelőzni a 2008-ashoz hasonló válságokat.

A képviselő kiemelte azt is, hogy a tervezet foglalkozik az elektromobilitás témájával is, hangsúlyozva, hogy Magyarországnak fontos szerepet kell játszani ezekben a - korszerűsítést és környezetvédelmet egyaránt szolgáló - fejlesztésekben.


MSZP: össze nem függő törvények szerepelnek a javaslatban


Molnár Gyula (MSZP) azt bírálta, hogy a javaslatban egymással össze nem függő törvények szerepelnek.


DK: elfogadhatatlanok a fogyasztóvédelmi változtatások


Varju László (DK) azt mondta, hogy a kormány eddig "elsumákolta" a részvénytársasági átláthatóság kérdését. Szintén bírálta, hogy a módosító javaslatban oda nem illő törvények is szerepelnek.

A kisbefektetők védelme érdekében valóban lépéseket kell tenni, ezért a jogszabálynak ez a része támogatandó, de a fogyasztóvédelem területén tervezett változtatások elfogadhatatlanok - fogalmazott.


Kormány: nem változik a békéltető testületek alapvető helyzete


Kara Ákos, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára azt mondta, a törvényjavaslat nem változtat a békéltető testületek alapvetőn struktúráján. Továbbra is húsz testület látja el a fogyasztóvédelmi feladatokat - tette hozzá.

Elsősorban azért akarnak változtatni a fogyasztóvédelmen, mert a területen az elmúlt években rendkívül fontos áttörések történtek - hangsúlyozta. A javaslat éppen a kiegyensúlyozott fogyasztóvédelem érdekében születik meg - tette hozzá.