OGY - Krónika 10. rész (egészségügy)

Belföld, 2022.11.23

A vezérszónoki felszólalásokkal folytatódott az egészségügyi törvények módosításának általános vitája szerdán este az Országgyűlésben.



Fidesz: igen a javaslatra



Pesti Imre, a Fidesz vezérszónoka kiemelte: a javaslat érinti a praxiskörzetek meghatározásánál az állami szerepvállalást, az ügyeleti rendszerben a mentőszolgálat szerepét. Rámutatott: új egészségügyi szolgáltató tér is létrejön, az ehhez szükséges szoftverfejlesztésre szintén kitér a javaslat, amelyben a járóbeteg és fekvőbetegellátást érintő pontok is szerepelnek.

Összegzése szerint azért volt szükség a javaslatra, mert az elmúlt húsz évben jelentős változások történtek, egyes területek elnéptelenedtek, máshol jelentős nőtt a lakosságszám. Mindez indokolttá tette, hogy az egész praxisrendszert újragondolják - mondta.

Kitért arra is, hogy a 6350 praxis közel tíz százaléka betöltetlen, ez az arány a vegyes praxisoknál 50 százalékos. Jelentős megyei eltérések is láthatóak, míg például Baranyában egy praxishoz 1250 beteg tartozik, addig ez Pest megyében 2715.

A betegek érdekében mindenképpen hozzá kell nyúlni a rendszerhez, a várható élettartam csak úgy javítható, ha a betegek és az ellátórendszer összefognak - mutatott rá.

Kitért arra is, hogy az egészségben eltöltött éveket tekintve pozitív előrelépés történt, és míg 2010 előtt jelentős forráskivonás zajlott az egészségügyben, 2013 és 2019 között már 2,9 százalékkal nőtt a területre fordított források aránya.

Szólt arról is, hogy Magyarországon 2019-ben a lakosság csak egy százaléka számolt be kielégítetlen egészségügyi szükségletekről, míg az unióban ez az arány 1,7 százalék volt.

Összegzése szerint a tárgyalt javaslat a források hatékony felhasználásáról, az egészségügyi ellátórendszer hatékony újjászervezéséről szól. A módosítások a betegek érdekét szolgálják, és azt, hogy jó minőségű, egységes színvonalú ellátás valósulhasson meg az országban.

Hangsúlyozta: nem lesznek lyukak az ügyeleti rendszerben a jövőben sem.

Pesti Imre úgy fogalmazott: jó szívvel tudja támogatni a törvényt, és erre kérte képviselőtársait is.


DK: nincs törvényi garancia, hogyan valósulnak meg a változtatások


Komáromi Zoltán, a DK vezérszónoka szóvá tette, hogy egy salátatörvénybe beletettek 150 intézkedést, és azt várják el, hogy ezt mindenki elfogadja. Törvényi garancia nincs arra, hogy az említett tételek hogyan valósulnak meg - jegyezte meg.

Akivel beszélt az elmúlt hetekben, mindenhol bizonytalanságot és bizalmatlanságot érzett. Ennek okát az információhiányban látja - tette hozzá, és megjegyezte: jelentős összegeket költenek kommunikációra, de a betegeknek nem magyarázzák el, hogyan kapcsolódik be a mentőszolgálat a folyamatokba, miként zajlik majd a betegellátás.

A jobbító szándék mellett az az érzése, hogy olyan dolgokról is szó van, amelyek nem szerepeltek a javaslatban - fűzte hozzá.

Féktelen és kontroll nélküli központosítást látnak, és ezekkel a kételyekkel nincs egyedül - közölte.

Szerinte 256 mentőállomásra és a jelenlegi személyi állományra nem lehet rázúdítani az új orvosi ügyeletet. Az is tapasztalata, ha nincsenek a betegek tájékoztatva, akkor minden beteg azt az utat választja, hogy a legközelebbi kórház sürgősségi osztályára megy be. Ilyen terhet nem lehet ráengedni az ellátórendszerre - mondta.

A betegútkövetést szintén kifogásolta, és szerinte a lakóhelyközeli ellátásra való hivatkozás is kissé sántít. A törvényjavaslat leggyengébb része a körzetkijelölés - mondta.

Kíváncsi volt arra, hogy a praxisközösségeknél hol a fedezet plusz emberek felvételére.

Kitért továbbá arra, hogy tudomása szerint társadalmi vita nem zajlott a javaslatról.



KDNP: a javaslat az egészségügyi ellátórendszer megújításához szükséges



Nacsa Lőrinc, a KDNP vezérszónoka úgy reagált az előtte felszólalóra: számos egyeztetés és vita zajlott a javaslatról, meghallgatták az orvosi kamarát is, és nem egyet be is építettek a törvénybe a javaslataik közül.

Legutóbb előző nap tartottak kilencpárti egyeztetést, csak erre nem engedte el Komáromi Zoltánt a pártja - tette hozzá Nacsa Lőrinc.

Szándékosan, piti pártpolitikai érdekből nem mennek el egy egyeztetésre - tette hozzá.

A mostani javaslat olyan intézkedéseket tartalmaz, amely az egészségügyi ellátórendszer megújításához szükséges.

A javaslat a praxiskörzetek meghatározásánál biztosítja az állami szerepvállalást, az ügyeleti rendszerben az állami mentőszolgálat szerepének bővítését, illetve a járóbeteg ellátásban az állami szerepvállalás növeléséhez szükséges intézkedéseket, az egészségügyi dolgozók minősítésére vonatkozó szabályok kibővítését.

Felidézte, a baloldal kormányzás idején 600 milliárdot vontak ki az egészségügyből, kórházakat zártak be. László Imre legújabb javaslata pedig 45 százalékos kórházbezárásról szól - jegyezte meg, és kitért a baloldal vizitdíjat támogató álláspontjára is. Emlékeztetett arra is, hogy hatezer egészségügyi dolgozót bocsátottak el, 2003 és 2010 között 29 százalékkal nőtt csupán az orvosok bére, eközben az infláció 42 százalék volt. 2010 óta 91 vidéki kórházat újítottak fel, 54 rendelőintézet és 107 mentőállomás újult meg. Jelenleg közel 22 ezerrel több egészségügyi szakdolgozó dolgozik, mint egy évtizeddel korábban.

Jelezte, hogy 72 százalékos szakdolgozói béremelés valósulhatott meg, majd kitért az orvosbérek jelentős növelésére is.

Nacsa Lőrinc hangsúlyozta: jövőre 1470 milliárd forinttal több forrás jut az egészségügyre, mint az utolsó baloldali kormány által beadott költségvetésben volt.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!