KDNP: az egyetemeknek alkalmazkodóbbá kell válniuk


Nacsa Lőrinc (KDNP) szerint az elmúlt évek gyors világgazdasági dimenzióváltása bebizonyította, hogy ahhoz a felsőoktatásnak is alkalmazkodni kell, a jelenlegi intézményrendszer viszont nehezen tud reagálni a folyamatokra.

Ezért a kormány a Corvinus Egyetem után most hat további intézmény számára teszi lehetővé a rugalmasabb működést.

A gazdálkodás, a humánerőforrás és a tudománystratégia alakításában is nagyobb önállóságot kapnak az intézmények - hangsúlyozta -, de a felelősségük is nagyobb lesz, az átalakítás pedig együttműködési készséget követel tőlük. Az állam pedig fenntartóból partnerré és megrendelővé válik.

Hangsúlyozta: a hat intézmény modellje eltér a Corvinusétól, ezek nem szakadnak el az államtól, vagyonukkal azonban az intézmények gazdálkodnak majd.

Szerinte annak is teret kell adni az intézmények számára, hogy egyre nagyobb mértékben támaszkodhassanak saját bevételeikre. A változtatás a teljesítményalapú bérezésre is lehetőséget ad - folytatta.

Szólt az intézmények társadalmi szerepéről is, arról, hogy a polgárság megerősödésének központjává kell válniuk. Ugyanakkor a piaci szereplőkkel is együtt kell működniük és nemzetközi kapcsolataikat is erősíteni kell - hangsúlyozta.


DK: nem megalapozott az előterjesztés


Arató Gergely (DK) egyetértett azzal, hogy kevesebb állami szabályozásra van szükség a felsőoktatásban, és azzal is, ha az intézmények jobban együttműködnek az üzleti szférával. Ehhez azonban szerinte nincs szükség az alapítványi működtetésre, "nem kell privatizálni az egyetemeket".

Csináljanak egy jó állami működésű modellt! - javasolta. Ehhez vissza kellene hívni a kancellárokat és vissza kellene adni az irányítást az akadémiai vezetésnek - sorolta -, és jó közbeszerzési szabályokat kellene alkotni.

Kijelentette azt is, a felsőoktatási fizetéseknek még mindig van hova fejlődniük. De mi akadályozza ebben az államot, ha van erre forrás? - tette fel a kérdést.

Megállapításait úgy összegezte, hogy a célok jók, csak az eszköz nem. Kifogásolta, hogy a kuratórium tagjait az állam nevezi ki, miközben a tagok később szabadon hozhatják meg döntéseiket.

Megjegyezte: nem látják azokat a világos modelleket, egyértelmű működési módot, tanulmányokat és egyeztetéseket, amelyek mutatnák, hogy ez a modell lenne a legjobb.

Feltette a kérdést: hogyan megy végbe az integráció a hátra lévő kilenc hónapban? Jelenleg még azt sem tudható, mikor fejeződik be az online működési mód.

Úgy fogalmazott, nem biztos, hogy rossz ez a működési mód, csak nem megalapozott.


Jobbik: nehéz helyzetbe kerülnek az alapítványok


Varga-Damm Andrea (Jobbik) szerint az egyetemeknek két lépcsőben kellene átállniuk az új működési módra, a jogszabály ugyanis hatalmas terheket ró majd az alapítványokra. Az egyetemeknek nincs se forrásuk, se eszközük se személyi állományuk a vagyongazdálkodáshoz.

A kurátorokkal kapcsolatban hiányolta a javaslatból, hogy őket határozott vagy határozatlan időre nevezi-e ki a miniszter. Megjegyezte: Magyarországon egy kuratóriumi tagot szinte lehetetlen visszahívni tisztségéből.


Zárszó


Sneider Tamás levezető elnök lezárta a vitát, zárszavában Bódis József felsőoktatási államtitkár pedig azt mondta, az érintett egyetemek nagyobb mozgásteret kapnak, kiszámíthatóbb lesz a működésük. A kormány nem privát egyetemeket akar az új fenntartással, hanem dinamikusan fejlődő, komoly fejlesztési lehetőségekkel rendelkező intézményeket - hangsúlyozta.


Napirend után


Napirend utáni felszólalásában Varga-Damm Andrea (Jobbik) a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban úgy fogalmazott, a kormány csak "propagandát" folytat.

Sneider Tamás lezárta az ülésnapot, az Országgyűlés kedden folytatja munkáját.