Felkészülési időt kapnak az önkormányzatok a bölcsődei ellátás biztosítására


Pontosítja a gyermekek napközbeni ellátását végző intézmények által kezelt adatok körét a gyermekvédelemről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény módosítása, amelyet 132 igen szavazattal fogadtak el a képviselők.

A változtatás növeli az önkormányzatok felkészülési idejét arra, hogy biztosítani tudják a kötelező bölcsődei ellátást. A határidő két évvel, 2020 végéig tolódik ki. Ahogy az Emberi Erőforrási Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára korábban elmondta, addig pályázatokkal kívánják segíteni a fejlesztéseket.

A családtámogatási törvények módosítása szabályozza a tartásra köteles és képes hozzátartozó fogalmát: előbbi esetében a polgári törvénykönyv az irányadó, utóbbinál a bíróság által hozott döntés.

Bővül az árvaellátásra jogosult magántanulók köre, azok a fiatalok is jogosulttá válnak erre, akik várandósság, szülés vagy három évesnél fiatalabb gyermek gondozása miatt nem tudnak iskolába járni.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény változtatásai a jogosultsági szabályokat teszik egyértelművé, meggyorsítják az eljárást és fokozzák a biztosítottak adatbiztonságát.

A nyugdíjak a jövőben csak olyan bankszámlára utalhatók, amelyek felett rendelkezési joga van a jogosultnak. A munkáltatónak a volt dolgozó nyugdíjbiztosítási jogosultsági adatait az érintett nyugdíjkorhatára után öt évig kell megőriznie.

A nyugalmazott bírák és ügyészek szolgálati viszonyának helyreállítását követően a nyugdíjuk ismét megállapítható.

Bővül azok köre, akiket saját háztartásban nevelt gondozott gyermeknek minősít a jogszabály, vagyis azok köre, akik után a szülő jogosult családi pótlékra, gyesre vagy családi adókedvezményre. Ide sorolandók a jövőben azok a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékkal élő gyermekek, akik átmenetileg bentlakásos intézményben élnek ahhoz, hogy tankötelezettségüknek eleget tudjanak tenni.

A jogszabály egyes részei a kihirdetést követő harmadik napon, míg más fejezetei jövő januártól lépnek hatályba.


Emelkedik az ápolási díj, bevezetik a gyermekek otthongondozási díját


Jövő januártól 15 százalékkal emelkedik az ápolási díj és bevezetik a gyermekek otthongondozási díját - döntött az Országgyűlés szerdán.

A képviselők 129 igen szavazattal fogadták el a kormány javaslatát az egyes szociális, gyermekvédelmi tárgyú, valamint egyéb kapcsolódó törvények módosításáról. Jövőre 15 százalékkal emelkedik a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos hozzátartozójukat otthon ápolók ápolási díja. Az önmagukat ellátni nem tudó, súlyosan fogyatékos és tartósan beteg gyermekükről gondoskodó szülők esetében bevezetik a gyermekek otthongondozási díját, amelynek összege januártól bruttó 100 ezer forint, de lépcsőzetes emeléssel 2022 januárjától az akkori minimálbérhez illeszkedik majd.


Változnak az átmeneti bányászjáradék folyósításának szabályai



Az Országgyűlés 131 igen, 1 nem szavazattal elfogadta Bencsik János és Czunyiné Bertalan Judit fideszes képviselők javaslatát a bányászatról szóló törvény módosítására. Ennek alapján a jövőben az átmeneti bányászjáradékban részesülők egyedileg elbírált kérelem alapján, méltányossági alapon mentességet kaphatnak a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény szerinti kereseti korlát alól, ami jelenleg a minimálbér 18-szorosa.


Nő az olimpiai érmesek járadéka



Az Országgyűlés 131 igen szavazattal, 1 nem ellenében elfogadta Kocsis Máté, Bánki Erik és más fideszes képviselők javaslatát a sporttörvény módosítására. Eszerint emelkedik a második és harmadik helyezést elért érmesek járadéka: a második helyezett az első helyezett járadékának hetven, a harmadik helyezett pedig az ötven százalékénak megfelelő összeget kap. Eddig hatvan, illetve negyven százalék volt ez az arány. Ugyancsak emelkedik az edzői járadék, ez a jövőben az érmesek járadékával megegyező összeg lesz. Eddig a járadék 50 százalékát kaphatták. Labdajátékcsapatoknál és egyéni sportágakban a szövetségi kapitány szintén százszázalékos járadékra jogosult.

Emellett az érmesek valamennyi helyezésük után jogosultak lesznek a helyezés után járó teljes összegre. A javaslat szerint a jövőben 1955-től kezdődően paralimpián vagy 1984-től siketlimpián indult érmesek is jogosulttá válnak az olimpiai járadékra.


Törvény tiszteleg Lengyelország függetlenségének helyreállítása előtt



A független Lengyelország helyreállításának centenáriumáról fogadott el törvényt az Országgyűlés, fejet hajtva a lengyel szabadság hősei előtt, és emlékezve a lengyel függetlenség visszaszerzésében és védelmében tevőlegesen részt vevő magyar emberekre.

A 130 igen szavazattal elfogadott, kormánypárti javaslatra született jogszabállyal "az Országgyűlés megerősíti azon meggyőződést, hogy az állami önállóságát őrző Magyarország és Lengyelország történelmi sorsközösségre épülő szoros kapcsolata" elengedhetetlen előfeltétele a két ország nemzeti érdekei érvényesítésének és Közép-Európa befolyása növelésének. Felhatalmazást kapott a kormány, hogy elősegítse a lengyel-magyar barátság továbbélését a jövő nemzedékekben.

A szavazás után a kormánypárti képviselők elénekelték a Kossuth-nótát.


A határozathozatalok után letették esküjüket az NVB megválasztott tisztségviselői, az új tag és a póttagok.


A csaknem háromórás szavazási folyamat nagy részében az ellenzék szirénahanggal zavarta az ülést, magyar, illetve uniós zászlót, molinót vittek a terembe. A karzatról LMP-sek papírcetliket szórtak le.