OGY - Krónika 10. rész (kérdések, bizottsági jelentések)

Belföld, 2022.12.05

A Homokhátságról, valamint az ukrajnai háborúról szóltak az utolsó kérdések az Országgyűlés hétfői ülésén, majd a Ház bizottsági jelentések vitájával folytatta munkáját.



Fidesz: hogy áll a Homokhátság vízpótlása?


Lezsák Sándor (Fidesz) arra várt választ: hogy áll a Homokhátság vízpótlási programjának tervezése és mikor kezdődhet a kivitelezés?

Emlékeztetett: a mintegy 1,2 millió hektárnyi terület vízkészlete az elmúlt évtizedekben drasztikusan csökkent, ami miatt újra és újra "vészjelzést" küldtek. Arra is rámutatott, hogy két éve az Országos Vízügyi Főigazgatóság szakmai programja 6,2 milliárd forintos támogatást kapott a Duna-Tisza-köze helyreállítására.

Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter azt felelte: valóban tapasztalható a térségben az elsivatagosodás, a kedvezőtlen folyamatok környezetpuszító hatása.

Közölte: ezért komplex területmegőrzési stratégiáról egyeztetett a megyei intézményekkel, jelenleg a tervezés végéhez közelednek. A helyreállításhoz elsősorban uniós forrást használnak majd - tette hozzá.


KDNP: hogyan segíti a kormány Ukrajnát?


Mihálffy Béla (KDNP) arra várt választ: hogyan tudja segíteni a kormány a Kárpátaljára és a nyugat-ukrajnai területekre menekült embereket?

Szólt az elmúlt kilenc hónapban nyújtott segítségről, de felhívta a figyelmet arra is, hogy a tél hatalmas humanitárius katasztrófát hozhat. Mindez kiemeli a béke elérésének fontosságát - hangsúlyozta.

Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára sorolta azokat a módokat, ahogyan Magyarország Ukrajnát segíti a háborúban. Elmondta: holnapután 100 millió forint értékben visz generátorokat, de a kormány 10 milliárd forint értékben járul hozzá az urán állam működéséhez, hogy ne omoljon össze az ország.

Az államtitkár segélycsomagokról, kórházak, oktatási intézmények felújításáról is beszámolt.


Bizottsági jelentések


NMHH


A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 2021-es egységes költségvetésének végrehajtásáról, valamint az NMHH 2023-as egységes költségvetéséről szóló törvényjavaslatokról nem alakult ki vita.


2021-es zárszámadás


A Magyarország 2021-es központi költségvetéséről szóló törvény végrehajtásáról Szűcs Lajos (Fidesz), a költségvetési bizottság előadója jelezte: az általános vitát november 23-án tartotta a Ház.

A bizottsági véleményeket ismertetve közölte: azok mindegyike megállapította, hogy a javaslat megfelel az alaptörvényből eredő tartalmi és formai követelményeknek, illeszkedik a jogrendszer egységébe, és megfelel a nemzetközi és az európai uniós jognak is.

A költségvetési bizottság többségi véleményét megfogalmazva kiemelte: a 2021-es költségvetés fókuszában a koronavírus-járvány elleni védekezés, valamint a gazdaság újraindítása, a munkahelyek megvédése a családok jövedelembiztonsága és a nyugdíjasok védelme állt.

A költségvetési bizottság kisebbségi véleményeit ismertető Vajda Zoltán (MSZP) elmondta: a szocialisták szerint 2021-ben is folytatta a kormány az "átláthatatlan" pénzköltést és tartósan biztosították a veszélyhelyzeti kormányzás lehetőségét. A Jobbik szerint a kormány "felfalta a magyar jövő egy részét", az LMP szerint pedig a 2021-es költségvetés is bizonyíték arra, hogy a Fidesz elpazarolta az elmúlt 12 esztendőt - tette hozzá.

Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára zárszavában úgy fogalmazott: a 2021-es zárszámadás arról szólt, hogy a koronavírus-válság után sikerült elérni sőt meghaladni Magyarország 2019-es teljesítményét.


Jegybanktörvény


A jegybanktörvény módosításáról szóló előterjesztés bizottsági jelentéseinek és összegző módostó javaslatainak vitája során a parlament törvényalkotási bizottság álláspontját ismertető Héjj Dávid (Fidesz) hangsúlyozta: a kezdeményezés célja a monetáris feladatellátáshoz szükséges feltételek és a megfelelő tőkefeltételek biztosítása mellet az osztalékfizetési szabályok rögzítése.

Hangsúlyozta: a Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló jogszabály korszerű, innovatív volt elfogadásakor, de tíz év után frissítésre és az azóta jelentkezett problémák kezelési eszközeinek integrálására szorul. Ennek során, jegyezte meg, életszerűbb, de továbbra is biztonságos hitelezési gyakorlatot biztosít, ami pozitív hatással lehet a gazdaságra.

Közlése szerint a módosítás mind a működés, mind a költségvetés és a pénzügyi folyamatok biztonsága, tervezhetősége szempontjából előrelépést jelent majd.

Egyetlen képviselő sem jelentkezett felszólalásra, ezért Tóth Tibor, a Pénzügyminisztérium államháztartás finanszírozásáért és nemzetközi kapcsolatokért felelős államtitkára mondhatta el zárszavát. Ebben arra emlékeztetett: a jegybank legfőbb feladata az árstabilitás elérése és fenntartása, inflációkövető monetáris politika keretein belül, akárcsak az, hogy ennek veszélyeztetése nélkül támogassa a kormány gazdaságpolitikáját.

Megjegyezte: az MNB függetlensége nemcsak szakmai elvárás, de közös érdekünk is.

Az államtitkár kiemelte: a jelenlegi gazdasági helyzetben kiemelten fontos a jegybankok zavartalan, maximális függetlenség melletti működése; ennek érdekében kezdeményezte a kormány a magyar és az európai központi bankkal is egyeztetett változtatást.

Közlése szerint a módosítás kezdeményezésével a kormány egyszerre kívánja támogatni a költségvetési mozgástér szélesítését és az MNB megfelelő, hatékony feladatellátását.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!