Egyes szerzői jogi törvények


Völner Pál, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára expozéjában elmondta: jogharmonizációs célú a módosítás, amellyel két uniós irányelvet kívánnak a hazai jogrendbe átültetni.

Bizonyos pontokon kiegészítik a mostani szabályozást, és a gyakorlati tapasztalatokra alapozva módosítják a hazai szerzői jogi szabályozást is. Példaként említette a magáncélú másolást, valamint a felhasználási szerződéseket.

A változtatással a digitális távolléti oktatás szerzői jogi feltételeit is megteremtik - jelezte az államtitkár.

A módosítás kitér a sajtókiadványok online felhasználása körüli szerzői jogi kérdések rendezésére, valamint a védelem alatt álló tartalmak tartalommegosztó szolgáltatók (platformok) általi felhasználása körüli szerzői jogi kérdések rendezésére is.

A javaslat tartalmazza továbbá a szerzők és előadóművészek helyzetének erősítése érdekében hozott rendelkezéseket is. Eszerint a szerzők és az előadóművészek számára felhasználási engedéllyel és átruházással érintett jogaik területén gondoskodni kell a méltányos díjazás folytonos biztosításáról, és a megfelelő szerződési pozíció megteremtéséről.


Vezérszónokok


Bajkai István, a Fidesz vezérszónoka elmondta: a most hatályos jogszabályok már részben megfelelnek az uniós rendelkezéseknek, de bizonyos pontokon szükséges a módosítás. A felhasználók által feltöltött tartalmakat kezelő platformok sokszor aránytalanul alacsony jogdíjat fizetnek, az uniós irányelv ugyanakkor egyértelműsíti, hogy a platformok szerzői jogi tevékenységet végeznek.

Kitért arra, hogy a szerzők és előadóművészek helyzetének erősítésére csak részben volt szükség. Új rendelkezésként említette a tájékoztatási kötelezettség rögzítését, ennek értelmében a szerzők és az előadóművészek évi rendszerességgel tájékoztatás kell kapjanak a keletkezett bevételekről, fizetendő díjakról.

Gyüre Csaba (Jobbik) azt mondta: robbanásszerű fejlődés zajlott az elektronikában, ami a jogszabályokat elavulttá tette. A szerzői jogot ezért rendbe kell tenni, mert gyakran nem a szerzőkhöz kerül a jogdíj.

Szólt az internetes adatcseréről, ami semmilyen szerzői jogdíjfizetést nem von maga után. 2011-re az online forgalom 22 százalékát ilyen csere töltötte ki. A terület a fizetős szolgáltatók megjelenésével kezdett kifehéredni - ismertette.

Elmondta: az unió irányelve modernizálja a szerződi jogot, a digitális környezethez igazítja azt. Gondoskodik a méltányos díjazás folytonos biztosításáról, a megfelelő szerződéses pozíció megteremtéséről.

Nacsa Lőrinc (KDNP) közölte: huszonkét szervezettel egyeztettek a jogszabályról. A javaslat új jogokat nem hoz létre, célja a szerzett jogok hatékonyabb betartása.

A hatályos jogszabályok részben már megfelelnek az új uniós irányelvnek - jegyezte meg.

Közölte: támogatja a javaslatot.

Molnár Gyula (MSZP) azt mondta: mindenkit meg kell védeni, aki értéket hoz létre.

Szerinte az uniós irányelv lényegesen több mozgásteret ad a tagállamoknak, mint általában szokott. De van-e lehetőség egy hatékony, gyors panaszkezelésre? - tette fel a kérdést. Szerinte az unió és a magyar javaslat is azt a könnyebb utat választja, hogy sokkal inkább a szerződi jog tulajdonosát védi, a tartalomszolgáltatók nem kapnak többletvédelmet.

Sebian-Petrovszki László (DK) szerint a szakmai jogvédők amiatt aggódnak, vajon hol húzódik a véleménynyilvánítás határa.

A DK mindig inkább a véleménynyilvánítás alapjogának biztosítása mellett van - szögezte le.

Közölte azt is: az irányelv már kétéves, ma valószínűleg nem így fogadnák el. Azt kérdezte: a magyar jogalkotók mennyire követik a terület változását?

Völner Pál, az igazságügyi tárca államtitkára az elhangzottakra úgy felelt: nemzetközi szabályozás nélkül egy nemzetközi cég nehezen perelhető.

Az ülésen elnöklő Hiller István a vitát lezárta.


Az unió forrásainak rendszeréről


Részvételünk az uniós költségvetésben indokolja az unió saját forrásainak részleteit tartalmazó előterjesztést - mondta ismertetésében Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államtitkára. Megjegyezte: Magyarország érvényesítette az érdekeit, a javaslat jelenlegi tárgyalásakor azonban módosításra már nincs lehetőség.

A jelenlegi határozat a befizetések rendszerének alapvető szabályain túl megteremti a Covid-19 miatti helyreállítási alaphoz a hitelfelvétel lehetőségégét, 750 milliárd euró értékben. Ebből 390 milliárd euró összegben vissza nem térítendő támogatást nyújt a közösség, 360 milliárd euró értékben pedig hitelt biztosít a tagállamoknak.

A megállapodás tükrözi az aláírók azon meggyőződését, hogy költségvetési eszközökkel nem kényszeríthetők ki politikai és ideológiai elvárások - jegyezte meg. A következtetések szövegét a törvény melléklete tartalmazza.

Közölte: a nem uniós termékekre kivetett vámokból a jövőben nagyobb arányt tarthat meg a tagállam, 20 helyett 25 százalékot, az áfaalapú befizetés pedig egységesen 0,3 százalékos lesz. Új eleme a nem újrahasznosított hulladék utáni befizetés, Magyarország ebből kedvezményben részesül - ismertette.

Magyarország jóval több mint 1800 milliárd forint felhasználására lesz jogosult. A befizetések mintegy 50 százalékkal növekednek, vámok nélkül 3820 milliárd forintnyi hozzájárulást teljesít majd az ország. A jelentős befizetés egyik oka a brit kilépés, illetve az is, hogy a magyar gazdaság gyorsabban növekszik, mint a többi tagállamé - mondta Banai Péter Benő.

Közölte: nettó egyenlegünk 31 milliárd euró körül alakulhat, amivel az országok élvonalában lesz Magyarország.