OGY - Krónika 10. rész (választási törvények)

Belföld, 2020.11.18

Képviselői felszólalásokkal zárult a választási tárgyú törvényeket módosító javaslat vitája szerdán a parlamentben.



Jobbik: 2022-ben az ellenzék legyőzi a kormánypártokat



Szilágyi György (Jobbik) aggályosnak nevezte, hogy a szavazólapokat és a választáshoz kapcsolódó dokumentumokat a voksolás utáni kilencvenedik napon meg kell semmisíteni. A javaslat ugyanis nem rendelkezik arról, mi történik, ha valaki jogorvoslatot kezdeményez - hívta fel a figyelmet.

A kormánypárti képviselőket bírálva kijelentette, nem számít, hogy megváltoztatják a listaállítás szabályait, mert 2022-ben az ellenzék le fogja győzni őket.

MSZP: a választási törvényeket nem szabad egyoldalúan átírni



Varga László (MSZP) bírálta, hogy éppen aznap éjszaka nyújtották be az indítványt, amikor a parlament kilencven nappal meghosszabbította a veszélyhelyzetet.

Világos elvnek nevezte, hogy a választásokhoz kapcsolódó jogszabályokat nem szabad az ellenzékkel való egyeztetés nélkül megváltoztatni. Az egyoldalú átalakítás demokratikus államokban elfogadhatatlan - tette hozzá.

Ebben a jogszabályban technikai jellegű változtatások vannak, illetve olyanok, amelyek a Fidesznek jók - érvelt.



Független: nem ad megoldást a problémákra a javaslat


Varga-Damm Andrea független képviselő arról beszélt: a módosítás nem kínál megoldásokat a Nemzeti Választási Irodát korábban vezető Pálffy Ilona által távozásakor felvetett anomáliákra.

Meglepőnek nevezte, hogy az ellenzéki szereplők a legnagyobb ellenfelük előtt mutatják be elképzeléseiket "elképesztően transzparensen", így a kétharmados többség azok ismeretében módosítani tudja a szabályokat.

Feltette a kérdést: ha egy hétvége alatt meg tudták teremteni a digitális oktatás alapjait, akkor miért nem tették meg ezt mindeddig az online szavazással, miközben a kormány irdatlan pénzeket költ informatikai fejlesztésekre.



Fidesz: nem könnyíti, nem nehezíti a szavazást a módosítás


Zsigmond Barna Pál (Fidesz) az ellenzéki felvetésekre reagálva kiemelte: sem a határon túli magyarok szavazását nem könnyíti, sem a külföldön dolgozó magyarokét nem nehezít a változtatás.

Hozzátette: akik nem rendelkeznek bejelentett magyarországi lakcímmel, azok ugyanazon szabályok szerint szavazhatnak.

Megjegyezte: ma félszázzal több külképviseleten lehet szavazni, mint 2010-ben.


MSZP: ugyanolyan fontosak, akiknek van magyarországi lakcíme, mint akiknek nincs


Varga László (MSZP) - nyugat-európai államok példájára hivatkozva - azt kérte, tegyék ugyanolyan könnyűvé a külföldre "menekült", de magyarországi lakcímmel rendelkező emberek szavazását, mint azokét, akik nincsenek itt bejelentve.

Ha ez nem történik meg, annak szerinte az az üzenete, hogy szüntessék meg a hazai lakcímüket ezek az emberek.

Hangsúlyozta: a rendkívüli jogrendtől eltekintve, normál esetben sem elfogadható, hogy konszenzus nélkül, egyoldalúan terjeszti be a kormányoldal a választási törvény módosítását.



Zárszó


Azért van most a Ház előtt a választási tárgyú törvények módosítása, mert most ülésezik az Országgyűlés - mondta zárszavában Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a törvényjavaslat időzítését bíráló ellenzéki felvetésekre válaszul.

A határon túli magyarok levélszavazatának rendszerét ért bírálatokra úgy reagált: az Alkotmánybíróság döntése szerint a homogén csoportoknak kell azonos szavazási módot biztosítani.

A szavazólapok fotózására is kitért Völner Pál, jelezve, a strasbourgi bíróság kimondta, hogy ezt nem lehet szankcionálni, ezért veszik ki a törvényből.

Megjegyezte továbbá, hogy a "kamupártok" ügyében már több elmarasztaló döntés is született.

A parlamenti államtitkár hangsúlyozta: a Nemzeti Választási Iroda javaslatait számos helyen beépítették az előterjesztésbe.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!