OGY - Krónika 10. rész (választási törvények)

Belföld, 2021.10.19

A választási törvények módosításának általános vitájával folytatta munkáját kedden kora este az Országgyűlés.



Választási törvények



Előterjesztő: célszerű és előremutató a korlátozás eltörlése


Az egyes választási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat előterjesztőként Volner János független képviselő azt hangsúlyozta: politikai táborokon átívelő konszenzus bontakozott ki arról, hogy célszerű és előremutató eltörölni azt a korlátozást, amely miatt most nem lehet népszavazást rendezni az országgyűlési, az önkormányzati vagy az európai parlamenti választásokat megelőző és követő 41 napban.

Hozzátette: egy referendum lebonyolítási költsége mintegy hatmilliárd forint, s mivel a kormány és az ellenzék is élt népszavazási kezdeményezéssel, "ezt a 12 milliárd forintot ilyen módon megspórolhatjuk az adófizetőknek".

Volner János hangsúlyozta: a viták rendezésének legdemokratikusabb módja megkérdezni a választókat, mi a véleményük egy adott kérdésben.


A kormány támogatja a törvényjavaslatot


Azbej Tristan, a Miniszterelnökség üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps Program megvalósításáért felelős államtitkára jelezte: a kormány támogatja a javaslatot, amely biztosítja a gyakorlati technikai feltételeket ahhoz, hogy ugyanazon a napon választást és népszavazást lehessen tartani.


Fidesz: megfelelő célt szolgál a kezdeményezés


Bajkai István, a Fidesz vezérszónoka hangsúlyozta: a javaslat megfelelő jogi kereteket biztosít a kívánt cél eléréséhez, tiszta kereteket alkotva a gördülékeny és szabályos eljáráshoz.

Az újdonságok között említette, hogy az azonos napra kiírt voksolásokat egy eljárásban rendeznék, egy szavazólapon több kérdés is szerepelhet, az érvényességet pedig kérdésenként kell majd vizsgálni.


A KDNP támogatja a javaslatot


Vejkey Imre (KDNP) - köszönetet mondva az indítvány benyújtójának - elmondta: országgyűlési képviselőcsoportjuk támogatja a javaslatot, és erre kérte minden képviselőtársát is.


DK: gyanakvás van bennünk


Némi gyanakvás van bennünk egynémely részletszabályokkal kapcsolatban - jegyezte meg Arató Gergely (DK) , egy kivétellel nem különösebben súlyosak nevezve ezeket a problémákat.

Hangot adott azon véleményének: a kormányoldal az ellenzéki népszavazási kezdeményezéseket gátolná azzal, hogy a tulajdonos előzetes engedélyéhez kötné az aláírásgyűjtést a közforgalomnak megnyitott magánterületen, például az áruházak parkolójában.


Előterjesztő: ne féljenek a korlátozástól!


Miután az elnöklő Jakab István lezárta az általános vitát, az előterjesztő, Volner János azt kérte az ellenzéktől: ne féljenek a közforgalomnak megnyitott magánterületeket kizáró passzustól.

Elég nagy Magyarország ahhoz, hogy bőven fel lehet állítani ezeket az ellenzéki szavazópontokat - fogalmazott.


Magyar Honvédség Iszlám Állam elleni fellépése


Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára expozéjában felidézte, hogy az al-Kaida iraki szárnyából 2013-ban kivált Iszlám Állam jelentős nagyságú területek felett vette át az uralmat Szíriában és Irakban. A megszállt területeken a más vallási felekezetek ellen szisztematikusan és kegyetlenül hajtott végre népirtást és más emberiesség elleni bűncselekményeket. A nemzetközi fellépésben való magyar részvételre, és a magyar kontingens Erbilben való állomásozására egy korábbi határozatban adott felhatalmazást az Országgyűlés. Ezt már kétszer két évre meghosszabbították - emlékeztetett, hozzátéve: az akcióban jelenleg 135 fővel van jelen Magyarország, sokoldalú feladatot ellátva.

További hosszabbítás esetén Magyarország a jelenlegi szerepvállalásnak megfelelő összetételű és nagyságú kontingenssel kíván részt venni a műveletekben - hangzott el.

Az államtitkár indokoltnak nevezte, hogy egy, legfeljebb kétszáz fős kontingens 2023 december 31-ig jelen legyen a térségben.

Kitért a közel-keleti keresztények védelmének fontosságára, és arra, hogy a népirtás megakadályozása a keresztény Európa és Magyarország erkölcsi kötelessége. Szólt arról is, hogy ezzel többi között megőriznék és tovább erősítenék a koalíciós partnerekben a megbízható szövetségesről kialakult képet is.


Vezérszónokok


Fidesz: igen a javaslatra


Simon Miklós, a Fidesz vezérszónoka rámutatott: a jelenlegi közel-keleti helyzet indokolttá teszi a nemzetközi - közte a magyar - csapatok jelenlétét. Az eddigi feladatok maradnak, így a katonai segítségnyújtás, a tanácsadás, az őrző-védő feladatok ellátása, és a motiváció sem változott. Kijelentette: mindent meg kell tenni a nemzetközi terrorizmus visszaszorítása érdekében. A Fidesz támogatja a javaslatot - közölte.



Jobbik: igen a javaslatra


Lukács László György, a Jobbik vezérszónoka arról beszélt, egyetértenek azzal, hogy a misszióban a magyar katonák részt vegyenek. Kitért az uniós és szövetségi rendszeren belül az Iszlám Állam elleni fellépés fontosságára, arra, hogy erős hírszerző tevékenységgel legyen jelen a nemzetközi közösség. Szintén a célok közé sorolta, hogy a térségben élő jelentős számú keresztényeket megpróbálják valamilyen módon megvédeni. A Jobbik támogatja a határozati javaslatot.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!