OGY - Krónika 10. rész(társadalombiztosítás)

Belföld, 2019.11.22

A kormánypárti felszólalók az adminisztráció egyszerűsítését, az ellenzékiek a rendszer átalakításával kapcsolatos aggályaikat hangoztatták az egységes társadalombiztosítási járulék bevezetéséről szóló javaslat vitájában.



Jobbik: pozitív elemek és kritikai észrevételek


Lukács László György, a Jobbik vezérszónoka kiemelte: a tárgyalt javaslat két jogszabály összevonásával keletkezett, amelynek négy járulékfajta összeolvadása az egyik fő eleme. Ez adminisztrációs szempontból mindenképpen könnyítést jelent - rögzítette.

Kritikai megjegyzésként említette, hogy a rendszerváltozás óta eltelt időszakban erodálódott a társadalombiztosítás fogalma. Ebből kellene valamit visszanyerni - közölte, hozzátéve: a járulékfajták összeolvadása ebbe az irányba mutathat.

A jobbikos politikus régi hiányosságként említette az egyéni számlákat, ezek mihamarabbi bevezetése nem csupán a nyugdíj, hanem az egészségügyi ellátás szempontjából is fontos lenne. Meg kellene teremteni, hogy az egyes járulékszámlákon pontosan követhető legyen, mekkora összegre rúgnak a befizetések - mutatott rá.

Az adminisztráció csökkentése nagyon fontos, és jó útnak nevezte, hogy a potyautasok számát igyekeznek csökkenteni. Utóbbiak nagy kárt okoznak a költségvetésnek - jegyezte meg. Ugyanakkor figyelni kell Magyarország speciális helyzetére is, hogy számottevő külföldön élő és dolgozó honfitársunk van, akiknek sok kára származik abból, ha így azonosítja őket a rendszert - figyelmeztetett.

Feltette azt a kérdést is, hogy a beterjesztett javaslat teremt-e olyan helyzetet, ami a magyar gazdaság kitettségét csökkenti a negatív német gazdasági hatások átgyűrűzésétől, vagy a következő világgazdasági válságoktól?


KDNP: alacsonyabb adók, egyszerűbb rendszer


Képviselőcsoportja támogatásáról biztosítva az előterjesztést Nacsa Lőrinc, a KDNP vezérszónoka a csomag két elemét emelte ki.

Azt hangsúlyozta: támogatni kell minden olyan kezdeményezést, amely a vállalkozások, az emberek életét megkönnyíti, adminisztrációs terheit csökkenti, ezek közé sorolva az egészségügyi, a foglalkoztatási és a nyugdíjjárulék összevonását.

Megemlítette: a kormányzat kis lépésekben is elősegíti az ország versenyképességének javítását, ezzel a javaslattal az adminisztráció egyszerűsítésén van a sor.

Másik fontos területnek a járulékcsökkentést, a munkavállalók, nyugdíjasok segítését nevezte, itt hozva fel, hogy a javaslat segíti a nyugdíj melletti munkavállalást.


Aggályait fogalmazta meg az MSZP vezérszónoka


Aggályait fogalmazta meg Korózs Lajos, az MSZP vezérszónoka, aki azzal kezdte felszólalását, mennyit változott három évtized alatt a hazai társadalom- és nyugdíjbiztosítás rendszere, amely a rendszerváltás idején önkormányzatisággal és saját vagyonnal rendelkezett, mára viszont a költségvetés egy fejezete és az államigazgatás része lett.

Kifogásolta, hogy semmi nem lett a kormánypártok által egy évtizede ígért örökölhető egyéni nyugdíjszámlából, és felvetette, hogyan marad meg az összevonás után a számlák átláthatósága a járulékok összevonása után.

Felhívta a kormányzatot, hogy lépjen a "potyautasok", az "ukrán invázió" rendszerből kiszűrése érdekében, mondván, Északkelet-Magyarországon sok az olyan "seftes", aki az ellenőrzési rendszer hiányosságait kihasználva állampolgárság, nyelvtudás nélküli veszi igénybe azt a magyar egészségügyi rendszert, amelynek finanszírozásába nem szállt be.


Párbeszéd: a kormány kegyétől függnek majd a biztosítottak


Nem támogatja a Párbeszéd frakciója az előterjesztést - jelentette be vezérszónokuk, Mellár Tamás.

Azt hangoztatta: ahelyett, hogy az embereket minél nagyobb összegű befizetésben tették volna érdekeltté az azért járó, mind jobb minőségű szolgáltatással, egy olyan struktúra jön létre, amelyben a biztosítottak a egészségügyi és nyugdíjellátása a kormány kegyétől függ majd.

Arról beszélt: az évtized elején maga is támogatta a magán-nyugdíjpénztári rendszer megszüntetését, hogy tőkekockázat és külföldi befektetési cégek helyett a társadalmi biztonság és méltányosság határozza meg a rendszert, csakhogy az akkor állami kézbe vett tőke szőrén-szálán eltűnt.

Szerinte az adminisztráció-csökkentésnek látszó változtatásokkal egyre inkább megszűnik a kapcsolat a befizetett járulék és az érte adott járadék között, így már azt sem igen lehet látni, mi az, ami a pénzéért járna a befizetőnek.


Államtitkár: 60 helyett 40 adónem a cél


Izel Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára a vitában elhangzottakra reagálva jelezte: a ma meglévő hatvan adónem "tud kevesebb is lenni", mivel "negyven adó bőven elégséges".

Azt hangsúlyozta: a magyar költségvetés mind stabilabb lábakon áll, egyre nagyobbak a tartalékai, így középtávon nem látni problémát e rendszerek finanszírozásában.

Felvetette: ellenzéki képviselők többet láthatnak bele az előterjesztésbe, mint amennyire az hivatott, hiszen a rendszerszintű átalakítás évekkel ezelőtt megtörtént, ez a törvény a járulékbeszedést helyezte új alapokra.

Az államtitkár kiemelte: a nyugdíjszámlán ma is követni lehet a befizetéseket, azt, hogy az hány órára, milyen bérrel bejelentett jövedelemből származik. A rendszert a jövőben szeretnék még könnyebben felhasználhatóvá tenni, például egy mobilalkalmazás révén.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!