Államtitkári reagálás



Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államtitkára az elhangzottakra úgy reagált: az egészségügyi védekezés a rendelkezésre álló nemzetközi statisztikák alapján az átlagoshoz képest nagyságrendekkel hatékonyabb volt Magyarországon.

Ezt azért tudták megtenni, mert voltak pénzügyi források, amelyeket azonnal a védekezés szolgálatába lehetett állítani. 378 milliárd forintos országvédelmi alap állt rendelkezésre az idei büdzsében, és elsőként ehhez az összeghez tudtak nyúlni - mutatott rá.

Hozzátette: voltak abban a gazdasági-pénzügyi helyzetben, hogy el tudták rendelni a moratóriumot, illetve az adókönnyítéseket.

Kitért arra is: ma az az elsődleges, hogy a munkahelyeket, a fizetéseket megvédjék. Ugyanakkor az eredetileg elhatározott béremelést az egészségügyben végre fogják hajtani - erősítette meg.

Az államtitkár az egyenlő közteherviselésről, az önkormányzatokat érintő terhekről azt mondta: mindenkinek ki kell vennie részét a védekezésből. A helyi önkormányzatok áldozatvállalása összességében arányaiban jóval kisebb, mint a központi költségvetésé. Azt később, a 2020-as számokat látva lehet megmondani, hogy a gazdaságvédelmi intézkedések mennyire sikeresek - jegyezte meg.

Az államtitkár azt ugyanakkor vitatta, hogy nem lépett volna időben a kormány, illetve, hogy Magyarország elveszítette volna vezető pozícióit. Visszautasította azt az ellenzéki állítást is, miszerint a "törvényjavaslat hazudik".



LMP: önellátó, a válságokkal szemben ellenálló gazdaságot kell kialakítani



Keresztes László Lóránt (LMP) arról beszélt, hogy pozitív és előremutató vita kezdődött meg a törvényjavaslat kapcsán. Kitért az önkormányzatoktól történő adósságátvállalásra, és rámutatott: ma már a képviselőtestületek ugyanakkora adósságállománnyal bírnak, azaz néhány év alatt újra termelődött ez az összeg. Megjegyezte: jelentős forráselvonást kénytelenek elszenvedni az önkormányzatok, de eközben számos feladatot rónak rájuk.

Hozzátette: egyértelmű, hogy a koronavírus-járvány miatt kialakult helyzet óriási kihívást jelent, s még most sem látni, hogyan fog alakulni a járvány, és milyen járulékos hatásokkal kell majd számolni. A válsághelyzet azonban azt megmutatta, milyen változásokra van szükség. Alapvető érdek, hogy önellátó, a különböző válságokkal szemben ellenálló gazdaságot építsenek fel, és csökkentsék a kitettséget - hangoztatta. Sem az idei, sem a jövő évi költségvetésből azonban nem az derül ki, hogy a kormány szembenézne ezekkel a változásokkal - mutatott rá.

Szóvá tette a Pécsi Tudományegyetemnél tervezett forráselvonást is, és azt kérdezte: e mögött milyen számítások állnak?


Államtitkár: nem tartalmaz megszorítást a javaslat


Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államtitkára visszautasította azt az ellenzéki állítást, hogy a javaslat brutális megszorítást tartalmaz. Mint mondta, a megszorítás azt jelenti, hogy a kormány emeli a lakosságot vagy a vállalkozásokat érintő adókat, béreket csökkent és munkahelyeket szüntet meg, ilyen lépéseket azonban 2010 óta a kormány nem tett és most sem tesz.

A járvány elleni védekezésre átcsoportosított összegekről szólva hangsúlyozta: a költségvetési szerveknél nem a személyi, hanem nem a dologi kiadásoknál és az intézményi beruházásoknál kért takarékosságot a kormányzat az irányítása alá tartozó szerveknél. Az LMP frakcióvezetőjének szavaira reagálva közölte: a pécsi egyetem személyi kiadásainál nincs csökkenés. Kiemelte: a járvány elleni védekezésre elvont 34,4 milliárd forintos gépjárműadó az önkormányzatok pénzügyi helyzete szempontjából méltányolható összeg.

A Budapest-Belgrád vasútvonalról szólva hangsúlyozta: nemcsak Magyarország, hanem Szerbia és további országok is látnak rációt ebben a projektben.

Az adósságállománnyal kapcsolatban kifejtette: a cél továbbra is az, hogy az államadósságot tartósan csökkenő pályán, az állam devizakitettségét pedig korlátok között tartsák.



Független: a két oldal egymásra mutogatással akar politikai tőkét kovácsolni


Varga-Damm Andrea (független) azzal vádolta a baloldalt és a jobboldalt, hogy a törvényjavaslat kapcsán egymásra mutogatnak, ezzel akarnak politikai tőkét kovácsolni.
Úgy értékelt: senki nem vethet semmit a másik szemére, semmivel sem jobb a mostani költségvetési politika, mint bármikor korábban. Azzal indokolt: a GDP arányos államadósságra 2007-ben volt utoljára 66 százalék alatt, jelenleg GDP 66,4 százalék. Azt kérte a kormányoldaltól: ne viszonyítsák saját teljesítményüket a Gyurcsány-kormányéhoz, szerényebben, polgárközpontúbban végezzék munkájukat.



LMP: nem mond igazat a javaslat



Csárdi Antal (LMP) azt mondta: nem mond igazat a javaslat, mert például az egészségügyi szakdolgozók béremelésének fedezetét - amelyről egy éve döntött az Országgyűlés - a járvány elleni védekezés alapjába teszik, holott ennek nem itt kellene szerepelnie. Azt kérdezte: mely önkormányzatoktól milyen fejlesztésekre és milyen összegben vontak el forrásokat.



Államtitkári zárszó

Banai Péter Benő zárszavában azt hangsúlyozta: a javaslatban foglalt intézkedések a GDP 20 százalékát megközelítő forrást érintenek. Reményét fejezte ki, hogy az egészségügyi védekezéshez hasonlóan a gazdasági védekezésre szánt összegek is célba érnek, és sikerül megvédeni, illetve fokozatosan visszaépíteni a munkahelyeket. Bízott abban, hogy a gazdasági visszaesés kezelhető mértékű lesz európai viszonylatban, és 2021-ben egy dinamikusan bővülő magyar gazdaságot látnak majd.