Fidesz: a kormány elkötelezett az adócsökkentés politikája mellett
Hadházy Sándor (Fidesz) hangsúlyozta: a gazdaság újraindítását az adópolitikán keresztül is könnyíteni próbálja a kormány, erről szól a törvényjavaslat.
A munkát terhelő adók mértéke két százalékponttal csökken, valamint tovább egyszerűsödik az adórendszer is - emelte ki. Hozzátette: a változások eredményeként évente 250 milliárd forinttal több marad a vállalkozásoknál.
A rezsicsökkentés megőrzését szolgálja, hogy az energiaellátók a veszteségüket a következő öt adóévben levonhatják az adózás előtti eredményükből - tette hozzá.
Hadházy Sándor a javaslat támogatását kérve úgy fogalmazott: a kormány 2010 óta elkötelezett az adócsökkentés politikája mellett.
Jobbik: a társasági adótörvény módosításának nyertesei az alapítványok lesznek
Potocskáné Kőrösi Anita (Jobbik) a javaslat pozitívumai közt említette a négy-vagy többgyermekes családanyák adómentességéhez kapcsolódó adminisztrációs könnyítést, de azt várták volna, hogy a kormány a háromgyermekes édesanyákra is kiterjeszti az adócsökkentést.
Szintén fontosnak nevezte, hogy adómentességi körbe emelték a dolgozóknak biztosítható kerékpárhasználatot is.
Azonban a társasági adótörvény módosításának nyertesei a közfeladatot ellátó vagyonkezelő alapítványok lesznek, melyekbe "még több közpénzt tesznek" - mondta. Hozzátette: 20 és 40 százalék közti társasági adócsökkentő tételt kapnak azok a cégek, akik ezekbe az alapítványokba teszik a pénzüket.
Úgy fogalmazott: ha nem lett volna bent a törvényjavaslatban ez a tao-s csomag, akkor "talán még támogatni is tudták volna".
KDNP: adókat kell csökkenteni
Nacsa Lőrinc (KDNP) arra emlékeztette képviselőtársát, hogy a tao-törvényben most is benne van a felsőoktatási intézményekkel kötött megállapodások alapján a társasági adóból milyen értéknövelő beruházásokat lehet leírni. Hozzátette: az állami és alapítványi formában működő egyetemeknél nem lehet megkülönböztetést alkalmazni.
Emellett a kormány szeretné, ha a cégek és a felsőoktatási intézmények szorosabb kapcsolatban állnának, ezt a partnerséget szolgálja a módosítás - emelte ki.
Megjegyezte: az ellenzéki pártok azonban abban értenek egyet, hogy adóemeléseket szeretnének, akár a többkulcsos adózás, akár a helyi adók terén. A kormánypártok ezzel szemben azt gondolják, hogy adókat kell csökkenteni. Egy válsághelyzetben nem a vállalkozások és az emberek megsarcolása a cél, hanem az a megoldás, hogy adókat kell csökkenteni - fogalmazott.
MSZP: a családok szinte semmit sem kapnak
Mesterházy Attila (MSZP) szerint leginkább jogtechnikai változtatások jellemzik a tervezetet, egy-két pont a munkáltatók számára hoz változást, de a magyar családok szinte semmit sem kapnak.
Sokkal inkább szolgálja a módosítás a vagyonkezelő alapítványokat, az adójogszabályokat úgy módosítják, hogy a cégeknek megérje ezekbe az alapítványokba még több pénzt tenni - vélekedett.
A szocialista képviselő a törvény hatását egyébként minimálisnak nevezte, és jelezte, hogy az MSZP frakciója nem támogatja a javaslatot.
DK: továbbra is szabályozatlan a kriptoeszközökkel való gazdálkodás területe
Varju László (DK) azt mondta: nyomozni kell ahhoz, hogy a kormány által emlegetett adócsökkentéseket megtalálják. A módosításban leginkább az alapítványokhoz kapcsolódó vagyonmentés elemeinek bővülése fedezhető fel - jegyezte meg.
Kiemelte: a tervezet fókuszába került a kriptoeszközökkel való gazdálkodás, de véleménye szerint fércmunkát végzett a kormány, mert lényegében továbbra is szabályozatlan a terület. A kormány a javaslatban félmegoldásokat alkalmaz, amivel nagyobb bajt csinálnak, mint gondolják - fogalmazott.
Hozzátette: nem lehet azt mondani, hogy a törvény bármit is érne a magyar emberek számára.
LMP: nincs érdemi, a társadalom egészét segítő módosítás a javaslatban
Csárdi Antal, az LMP vezérszónoka szerint a módosító javaslatban nincsen a társadalom szélesebb rétegeit segítő, érdemi módosítás. Miközben a kormány korlátlan mennyiségű pénzt és felülről nyitott költségvetést ígért, az állásukat elvesztett emberek joggal érzik úgy, hogy cserbenhagyta őket a kormány - mondta.
Hozzátette: a kormány azt is ígérte, hogy annyi munkahelyet teremt, ahány a válság miatt elveszett. Az új munkahelyek számába azonban nem lenne szabad beleszámolni, amikor színészek pizzafutárok lesznek, vagy egy csődbement vállalkozó autómosóban kényszerül dolgozni. Ha ugyanis a kormány tisztességes, érdemi segítséget nyújtott volna ezeknek az embereknek és vállalkozásoknak, megtarthatták volna az eredeti munkájukat.
Kifogásolta továbbá, hogy a kormány újra és újra elveti az LMP javaslatát a többkulcsos adórendszerről, azzal érvelve, hogy az adóemelést jelentene. Mint mondta, a képviselőknek, államtitkároknak valóban emelkednének az adóterheik, az átlag keresetű embereknél azonban több pénz maradhatna.
A kriptovaluták szabályozása szintén nem a magyar társadalomnak, csak néhány vállalkozásnak segít, hogy legalizálhassák a kriptovaluta-bányászatból szerzett jövedelmüket.
Csárdi Antal szerint a javaslat "legvállalhatatlanabb része" a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelői alapítványokról szóló módosítás, amelynek egyetlen célja a közvagyon kiszervezése és az alapítványok gazdasági működésének ellenőrizhetetlensége.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!