Kormány: az alaptörvény-módosítás a haza, a családok és a gyermekek biztonságát szolgálja


Varga Judit igazságügyi miniszter expozéjában hangsúlyozta: a kormánynak az alaptörvény módosítására vonatkozó javaslata a hazánk, a családok és a gyermekek biztonságát hivatott szolgálni.

Kiemelte: az alaptörvény élő keret, amely védelmezi a magyarság önazonosságát, kifejezi értékrendszerét, megtestesíti akaratát és meghatározza létezésének legalapvetőbb közjogi formáit. Védendő értékként határozza meg a családot, az utódainkat és a nemzeti kultúrát - sorolta.

Úgy vélte, azonban manapság ezek az értékek veszélybe kerültek, "a két nem teremtettségét is viszonylagossá tevő, egyesek szerint progresszív gondolatkészlet" növekvő aggodalomra ad okot. Az emberi közösségek formáira és tartalmára vonatkozó természeti törvényszerűségek, az azzal harmonizáló és a közösségek fennmaradását biztosító fogalmak relativizálása, felhígítása, folyamatos fenyegetettsége kétségeket támaszt, hogy megvédhetők-e az eljövendő generációk érdekei, jogai és jóléte - magyarázta.

Közölte: az alkotmányozónak ezért az eddigieknél is világosabban kell rögzítenie az eljövendő generációk jogait biztosító garanciákat. "Ilyen az anya nőként, az apa férfiként való teremtettsége", a gyermek születési nemének megfelelő önazonossághoz való joga, valamint ilyen garancia az állam törekvése, hogy biztosítsa Magyarország alkotmányos önazonosságán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelésben való részesülést - fogalmazott.

Varga Judit szerint ezek a szempontok stabil alapot biztosítanak arra, hogy Magyarország a jövőben is biztonságot nyújtó, erős közösségként maradhasson fenn.

Kitért rá: a tervezetben hitet tesznek a közjogi és a magánjogi viszonyok elválasztása mellett. A javaslat a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok függetlenségét erősíti azáltal, hogy legalapvetőbb szabályait sarkalatos törvényhez köti - mondta.

Közölte: az alaptörvényi védelemmel az alkotmányozó elismeri ezen alapítványok kiemelkedő társadalmi, értékteremtő szerepét, különösen a felsőoktatás és a tehetséggondozás terén. A szabályozás célja e szervezeteknek, egyetemeknek és más intézményeknek a védelme - fűzte hozzá.

Az alaptörvény a korábbi alkotmányhoz képest önálló közpénzekről szóló résszel rendelkezik, de az alkotmányozó a közpénz fogalmát eddig nem határozta meg - mutatott rá. Hozzátette: a javaslat ezt pótolná az átláthatóság és a jogbiztonság garantálása érdekében.

Arról is beszélt, hogy a módosítással a korábbi hat helyett három esetkörre: hadiállapotra, szükségállapotra és veszélyhelyzetre módosul a különleges jogrendi esetkörök rendszere. Ez a fegyveres védelmi és biztonsági tevékenységekben érintett szervezetekre vonatkozó szabályokkal egy korszerűbb, a változó biztonsági környezethez jobban alkalmazkodó és az elmúlt évek válságkezeléseinek tapasztalataira épülő, hatékony rendszer kialakítását szolgálja - vélekedett.


Fidesz: gyermekközpontú a módosítás



Dunai Mónika (Fidesz) értékelése szerint napról napra azt lehet tapasztalni, hogy szándékos előre eltervezett támadás indult a világban számos evidencia ellen, a támadásokat szűk, de globális szervezettségű csoportok indítják. Szerinte támadás indult a keresztény kultúra és értékek, illetve az ezeket magukénak valló nemzetek ellen.

Hozzátette: mivel a nemzet családokra épül, most ezek kerültek célkeresztbe. Most azt az alapvetést támadják, hogy a család alapja a férfi és a nő - jelentette ki.

Szerinte az a feladat, hogy ezeket az alapokat védelmezzék.

Dunai Mónika szerint az alaptörvény élő keret, az kifejezi a nemzet akaratát, vagyis azt a formát, amelyben az ország lakosai élni szeretnének. Közölte, az alaptörvény-módosítással védik a házasság és a család intézményét, a családvédelmi módosítás pedig azt a célt szolgálja, hogy a gyermek születési nemének megfelelően fejlődhessen.

Hozzátette: aki támadja ezt a módosítást, az nem ismeri el maradéktalanul a gyermekek jogait az egészséges testi és lelki fejlődéshez. Azt, hogy az anya nő, az apa férfi, nem a Fidesz találta kit - hangoztatta, gyermekközpontúként leírva az alaptörvény kilencedik módosítását.

Közölte, az új szabályok az azonos neműek vonatkozásában semmilyen új szabályt nem vezetnek be.

Nóvumként beszélt a közfeladatot ellátó közérdekű alapítványokra vonatkozó szabályokról, miszerint ezekről sarkalatos törvényben kell rendelkezni.

A közpénzügyekre vonatkozó módosítását úgy magyarázta, hogy az eltérő értelmezések miatt szükséges világosan definiálni a közpénz fogalmát.

Kitér arra, hogy különleges jogrendre vonatkozó módosítások 2023. július 1-jétől lesznek hatályosak.

Az ellenzéki képviselőkhöz fordulva felszólalását úgy zárta, elvárják tőlünk, hogy fogadjuk el a másságot, mi is kérjük, hogy támogassák azt, ami természetes.