OGY - Krónika 11. rész (azonnali kérdések, kérdések)

Belföld, 2022.09.26

A rezsiárakról, a szociális intézményekről is szó volt hétfőn az Országgyűlésben az azonnali kérdések és válaszok órájában, majd a képviselők áttértek a kérdések megtárgyalására.



DK: mit kínál a kormány azoknak, akik nem tudják fizetni a rezsit?


Varju László (DK) hangsúlyozta: magyarok milliói gondolkodnak azon, hogy meddig tudnak rezsiszámlát fizetni. A képviselő a DK árnyékkormányának javaslatait ismertetve a rendszerhasználati díjak befagyasztását sürgette az idén január elsejei szinten.

Azt mondta: emellett meg kell duplázni a lakosságnak kedvezményes áron adható gáz és áram mennyiségét, a földgáz esetében havi 288 köbméterig, villanynál pedig havi 420 kilowattóráig. Az ellenzéki politikus rezsimoratórium bevezetéséről is beszélt azoknak, akik rendesen fizették a számlájukat, valamint öt százalékra csökkentené a gáz és az áram áfáját.

Orbán Viktor miniszterelnök válaszában kiemelte: egész Európában a legmagasabb támogatást az energiaárakon keresztül a magyar kormány adja a családoknak.

Hozzátette: a kormány abban is segíti az embereket, hogy minél többet keressenek, a minimálbért több mint 20 százalékkal emelték januártól.

Arató Gergely (DK) viszonválaszában hiányolta azt, hogy mit kínál a kormány azoknak a családoknak, időseknek, akik nem tudják kifizetni a rezsit.

Orbán Viktor reagálásában jelezte: a magyar kormány minden magyar családnak havonta 181 ezer forint támogatást ad az energiaárakon keresztül. Amikor a baloldal kormányzott, nem pénzt adtak, hanem elvették a 13. havi nyugdíjat és fizetést - mutatott rá a kormányfő.


Párbeszéd: mit tesz a kormány a szociális intézmények védelmében?


Jámbor András (Párbeszéd) felszólalásában kilakoltatásokról is beszélve a szociális válságra hívta fel a figyelmet, amely nagy terhet ró az intézményrendszerre. Hangsúlyozta: az energiaválságban a szociális intézmények egyre nehezebben tudják majd kifizetni a rezsit.

Egy olyan helyzetben, amikor egyre többen kerülnek nehéz helyzetbe a világgazdasági válság miatt, mit tesz a kormány azért, hogy a szociális intézmények ne menjenek csődbe, hogy megsegítse a fogyatékkal élő emberekkel, a hajléktalanokkal és az idősek gondozásával foglalkozókat? - kérdezte.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára válaszában rámutatott: a jövő évi költségvetésben a szociális, gyermekvédelmi és gyermekjóléti szolgáltatások kiadásait 1139 milliárd forintról 1326 milliárd forintra növelte a kormány.

Hozzátette: azért emelték a minimálbért sokkal nagyobb mértékben, mint a baloldali kormányok, mert a legjobb szociálpolitikának a munkahelyteremtést tartja a kormány. Emellett 15 százalékra csökkentették a személyi jövedelemadót is - emlékeztetett.


DK: hogyan fékezik meg az elszabadult energiaárakat?


Varju László (DK) arra várt választ a gazdaságfejlesztési minisztertől, hogy az energia drágulása miatt kialakult helyzetben mit tesz a kormány az emberekért, mert szerinte '"jelenleg nem történik semmi" ez ügyben.

Megemlítette: pártja árnyékkormánya a rendszerhasználati díj befagyasztását, a kedvezményes áron vásárolható kontingens megduplázását, rezsimoratórium bevezetését, a fizetési lemaradások kezelésére pedig támogatási rendszer kidolgozását javasolja.

Fónagy János, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában arról beszélt, "van egy rezsisapka, ami automatikusan befagyasztja ezeket az összegeket".

Jelenleg Európában Magyarországon biztosítják a legmagasabb rezsitámogatást a lakosságnak a szankciós intézkedések miatt valóban rendkívüli módon megnövekedett rezsiköltségek miatt - tette hozzá.

Viszonválaszában Varju László arról beszélt: az intézkedések tömegeken nem segítenek, ami azt bizonyítja, hogy a kormányzat nem képes a kialakult helyzetet kezelni.

Erre azt államtitkár azt válaszolta: "háborús időket élünk, háborús következményekkel". Szerinte a kormányzat a rezsiemelkedést egyedülálló módon enyhíti, míg az ellenzéki javaslat "egyértelműen államcsődöt jelent", ami a nehézségekből tragédiát csinálna.


A parlament ezt követőn áttért a kérdések megtárgyalására.


Kérdések


DK: előrehozzák-e a nyugdíjemelést?


Gy. Németh Erzsébet (DK) azt kérdezte a pénzügyminisztertől, hajlandó-e a kormány előrehozni a novemberi nyugdíjemelést, különösen azt követően, hogy a kormányoldal azt ígérte a választási kampányban, hogy nem emelkednek majd az árak, és a nyugdíjasok 2010 óta sokkal kisebb juttatás-emelkedést kapnak, mint a megelőző nyolc évben.

Tállai András, a tárca parlamenti államtitkára válaszában azt hangsúlyozta: 12 év alatt negyedével nőtt a nyugdíjak reálértéke; azt vállalta a kormányzat 2010-ben, és ezen az úton kívánnak továbbmenni.

Hozzátette: ezt a 2010-et megelőző nyolc évben nem sikerült elérni, volt olyan esztendő, amikor hat százalékkal esett ez a mutató.


MSZP: indul-e átfogó épületszigetelési program?


Támogatja-e a kormány pártja azon javaslatát, hogy indítsanak átfogó épületszigetelési programot? - kérdezte Szabó Sándor (MSZP) a technológiai és ipari minisztertől.

Válaszában Koncz Zsófia, a tárca parlamenti államtitkára arról beszélt: 2002 és 2010 között 15-ször emelték az energiaárakat, miközben a jelenlegi kormány következetes politikát folytat a rezsicsökkentés terén, az áremelkedés és az elhibázott brüsszeli szankciós politika dacára segítve a magyar családokat, mindent megtéve, hogy megvédjék őket a jelenlegi energiahelyzetben.

Kiemelte: az elmúlt másfél évben mintegy 200 ezer család nyert energetikai pályázatokon. Szerinte az ellenzék akkor adná a legnagyobb segítséget, ha támogatná a brüsszeli szankciók visszavonását.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!