OGY - Krónika 11. rész (egyenlő bánásmód hatékonyabb érvényesítése)

Belföld, 2020.11.17

A kormánypártok támogatásával és az ellenzéki bírálatok megfogalmazásával folytatta le az Országgyűlés az egyenlő bánásmód követelményének hatékonyabb érvényesítését célzó törvénymódosítás vitáját kedden.



Igazságügyi bizottság: az alapjogok védelme az állam elsődleges kötelezettsége



Vejkey Imre (KDNP) az előterjesztő az igazságügyi bizottság elnöke elmondta: az ombudsman fontos feladatköre az alaptörvény diszkriminációtilalmi rendelkezéseinek érvényre juttatása.

Jelenleg az az ombudsman bár széleskörű vizsgálati jogkörrel rendelkezik a kérdésben, de hatósági jogkörei nincsenek, a visszásságokat nem szankcionálhatja. Ezért a hatósági hatáskörben fellépés összhangban áll az alapjogvédelmi tevékenységgel - tette hozzá.

A vonatkozó törvény lehetőséget biztosít új hatáskör telepítésére az ombudsmanhoz, így az az egyenlő bánásmód követelményének még hatékonyabb érvényesülését biztosító jogintézménnyé válik - mondta.

Az alapvető jogok biztososa az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) valamennyi jogkörét átveszi a módosítás eredményeként. Kötelező jellegű határozatot hozhat és a jogsértővel szemben szankciót állapíthat meg. A törvény szerinti feladatok ellátását pedig egy elkülönült szervezeti egység segíti majd, amelynek vezetője az egyenlő bánásmódért felelős főigazgató lesz.

Hangsúlyozta: az alapjogok védelme az állam elsődleges kötelezettsége és az Alkotmánybíróság szerint az államnak gondoskodnia kell az alapjogok érvényesítéséhez szükséges feltételekről.

A diszkriminációtilalmi rendelkezések azt feltételezik, hogy a hátrányos megkülönböztetés tilalmát törvény mondja ki, ami azt szigorúan bünteti.

Emlékeztetett: az Egyenlő Bánásmód Hatóság létrehozása uniós jogon alapult.


Fidesz: hatékonyabban érvényesíthető az egyenlő bánásmód



Bajkai István (Fidesz) rámutatott: jelen javaslat célja, hogy az Egyenlő Bánásmód Hatóságot az alapvető jogok biztosi hivatalba integrálja, hogy az egyenlő bánásmód még hatékonyabb érvényesülését biztosító intézmény jöjjön létre.

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság nem szűnik meg, jogutódja az alapvető jogok biztosa lesz - mondta, és hamis híresztelésnek nevezte a hatóság totális felszámolásának állítását.

Emlékeztetett, hogy már a '90-es években felmerült, hogy az antidiszkriminációs hatósági jogköröket az Országgyűlés által választott biztos kapja. Szerinte az emberi jogok védelme szükségessé teszi az állam egymástól függetlenül működő intézményeinek integrálását, mert ez erősíti az alapjogvédelem hatékonyságát.

Az egyenlő bánásmód, azalapjogi sérelmekkel foglalkozó ügyek vizsgálata így magasabb szintre kerül - jelentette ki. Emlékeztetett: ide került korábban a Független Rendészeti Panasztestület is.

Az eljárási szabályokat és a hatásköröket ugyanakkor módosítani kell az integráció miatt. Az alapvető jogok biztosának feladat- és jogkörei kiegészülnek, de korábbi feladatai megmaradnak.


A Jobbik nem támogatja a javaslatot



Gyüre Csaba (Jobbik) kijelentette: pártja nem támogatja a javaslatot.

Azt mondta: az Egyenlő Bánásmód Hatóság hatékonyan megvédte az állampolgárokat a hátrányos megkülönböztetéstől. A hatóság 15 éve működött és semmilyen probléma nem vetődött fel a működését illetően, bizalmi válság sem alakult ki vele szemben. Mindezek miatt szerinte érthetetlen, miért kerül a kérdés a Ház elé.

Bírálta az előterjesztés általános indoklását, amely egy 1991-es alkotmánybírósági határozatra hivatkozik, amely nem állapít meg mulasztásos alkotmánysértést, míg egy másik Ab-határozat a jelen kormány által "kidobott" alkotmány hiányosságait fogalmazza meg. Hogyan hivatkozhatnak a korábbi alkotmányban megfogalmazott hiányosságokra? - tette fel a kérdést.

Méltatta az Egyenlő Bánásmód Hatóság működését, amely szerinte komoly szankciókat szabott ki hátrányos jogkövetkezményként. A politikus rámutatott arra is, hogy a hatóság beszámolóival kapcsolatban sosem merült fel kritika.

Mint fogalmazott, az alapvető jogok biztosa az Országgyűlés kinyújtott karja, amelynek feladata az alapvető jogok védelme, nem pedig hatósági feladat. A törvényhozó hatalom nem gyakorolhat végrehajtó funkciót - szögezte le.

Szerinte a módosítás az alaptörvényébe is ütközik, amely nem rendelkezik szankció alkalmazásáról az alapvető jogok biztosát illetően.


KDNP: az ombudsmannak hatósági jogkörökkel is rendelkeznie kell


Vejkey Imre (KDNP) elmondta: pártja támogatja az előterjesztését, mert az alapjogok védelmét az állam elsőrendű feladatának tartják.

Az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos visszásságokat az ombudsmani hivatal már régóta vizsgálta, de nem alkalmazhatott szankciókat. Az ombudsman alapjogvédelmi tevékenységet lát el, így szerinte hatósági jogkörrel is rendelkeznie kell.

Az EBH integrálása egy magasabb szintű, jogutódlással biztosított "megszüntetve megőrzés". Nem nóvumról van szó, már korábban javasolta azt a nemzetiségi biztos - hangsúlyozta.

Az eddigieknél több jogosítványa lesz az ombudsmannak az egyenlő bánásmód érvényesítése érdekében, a Jövőben például kötelező jellegű határozatot hozhat és szankciót is kiszabhat a jogsértővel szemben A feladat ellátását pedig egy elkülönített szervezeti egység segíti majd.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!