Vita az egyházügyi törvények módosításáról


A kormánypárti előterjesztők nevében a kereszténydemokrata Vejkey Imre ismertette azokat a változtatási javaslatokat, amelyek az egyházügyi törvény legutóbbi, tavaly decemberi módosítására reagálnak.

Az indítvány huszonhét törvényváltoztatást tartalmaz annak érdekében, hogy lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló jogszabály a magyar jogrendszer egészével összhangban álljon - fejtette ki a KDNP képviselője.

A tavaly decemberben kétharmados többséggel elfogadott törvénymódosítás legfontosabb változtatása, hogy az egyházakat a jövőben nem elismerik, hanem bírósági eljárás keretében nyilvántartásba veszik.

A javaslat ezt figyelembe véve egyebek mellett kiterjesztené a személyi jövedelemadó- (szja) mentesség körét a bevett egyházakon túl a bejegyzett egyházak és a nyilvántartásba vett egyházak szolgáltatásaira is.

Az indítvány rögzíti, hogy a vallási egyesület, a nyilvántartásba vett egyház és a bejegyzett egyház első alkalommal a 2020. évi rendelkező nyilatkozatok alapján lesz jogosult az egyszázalékos szja-felajánlásokra.

Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár a kabinet támogatásáról biztosította a javaslat fideszes és kereszténydemokrata előterjesztőit.

A Fidesz padsoraiból elsőként Vigh Ferenc érvelt az indítvány mellett, hangsúlyozva, hogy a változtatások egyszerre lehetnek hasznosak valamennyi állampolgárnak, vallási közösségnek és az államnak is. A kormánypárti politikus reményét fejezte ki, hogy a javaslatot az ellenzéki padsorokból is megszavazzák majd.

A Jobbik álláspontját Potocskáné Kőrösi Anita ismertette, aki szerint zömében fogalompontosításokról szól a változtatás. Az ellenzéki politikusok azt kérdezte, hogy a vallási egyesületek a jövőben civil szervezetként, vagy az egyházakhoz hasonlóan technikai szám segítségével igényelhetik-e az szja egy százalékát.

Nacsa Lőrinc, a KDNP vezérszónoka válaszában elmondta, a civil szervezetek szabadon dönthetnek, miként kérik az szja-felajánlásokat. Fontosnak nevezte, hogy a kormány 2010 után szövetséget kötött az egyházakkal a magyar társadalom felemeléséért, a zsidó-keresztény gyökerek megőrzéséért.

A kereszténydemokrata politikus tájékoztatása alapján az egyházak közfeladat-ellátása jelentősen megnövekedett kilenc év alatt, az egyházi fenntartás és közfeladat-ellátás ugyanis az oktatásban kétszeresére, a szociális területen négyszeresére, a gyermekvédelemben több mint négyszeresére, a nevelőszülő hálózatban pedig több mint nyolcszorosára nőtt.

Varga László, az MSZP vezérszónoka úgy fogalmazott, a változtatások tartalmaznak támogatható elemeket, ugyanakkor szerinte a diszkrimináció tilalma szempontjából kérdéseket vet fel, hogy az állam csak a bevett egyházak karitatív tevékenységeit támogatná automatikusan, és csak ezeknek az egyházaknak biztosít lehetőséget hittanórák tartására az iskolákban.

Gréczy Zsolt, a DK vezérszónoka problémásnak nevezte, hogy a kormányoldal különbséget tesz egyház és egyház között. Példaként említette, hogy a kabinet jogerős bírósági döntéseket sem hajt végre az Iványi Gábor vezette Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség kárára.

Vejkey Imre zárszavában köszönetet mondott a támogató hozzászólásokért.


Az ülést vezető Sneider Tamás lezárta a törvényjavaslat általános vitáját.


Az Országgyűlés további négy törvényjavaslat tárgyalásával folytatja keddi ülésnapját, amelyen napirendre kerülnek még a sportot, a mezőgazdaságot, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat magyar egyesületét és a pénzügyi területet érintő módosítások.