Törvényjavaslat a Hungary Helps Programról


A kormány nevében a Miniszterelnökség üldözött keresztények megsegítéséért felelős államtitkára ismertette a Hungary Helps Programról szóló törvényjavaslatot. Azbej Tristan kiemelte, felelőtlen politika az, amely egy nép szenvedéséből próbál meg hasznot húzni, helyette olyan okos segítségre van szükség, amely hosszú távú konszolidációt tesz lehetővé a háborús övezetekben.

A kabinet képviselője elmondta, Magyarország nem kíván "bevándorlóországgá" válni, ugyanakkor a "felebaráti szolidaritás" megkívánja, hogy "akinek adatott, legyen bőkezű azokkal, akiknek nem adatott".

Ezt a célt szolgálja a Hungary Helps Program, vagyis a migráció "gyökérokainak" megszüntetését, és az üldözött keresztény közösségek támogatását - fejtette ki.

Azbej Tristan hangsúlyozta, Magyarország, a nemzetközi gyakorlattal ellentétben, közvetlenül a bajba került közösségeket kívánja segíteni. Kitért továbbá arra is, nem lehet elhallgatni a keresztényeket érő erőszakot, amit az is mutat, hogy ma is a keresztények a legüldözöttebb vallásúak a világon.

A vitában a Fidesz nevében Zsigmond Barna, míg a KDNP képviselőcsoportjából Juhász Hajnalka biztosította frakciója támogatásáról a kormányt.

Ellenzéki oldalról Brenner Koloman röviden közölte, a Jobbik egyetért a javaslattal, majd Korózs Lajos emlékeztetett, az MSZP korábban is támogatta a hasonló segítséget tartalmazó kezdeményezéseket.

Arató Gergely, a DK képviselője úgy fogalmazott, a törvényjavaslat szövege számos pozitívumot tartalmaz, ugyanakkor szerintük a kormány "nagyképűen adja elő" azt, ezért a programot inkább "Tartuffe Programnak" kellene nevezni.

Azbej Tristan zárszavában utóbbira válaszolva kijelentette, Magyarország igyekszik erőforrásaihoz mérten mindenkinek valódi segítséget nyújtani.



Egyetértés a magyar-székely összetartozás napjáról


A jobbikos Szávay István ismertette azt a DK kivételével valamennyi parlamenti frakció által támogatott határozati javaslatot, amely a magyar-székely összetartozás napjává tenné október 16-át, az 1848. évi agyagfalvi székely nemzetgyűlés kezdőnapját.

Az ellenzéki politikus elmondta, a székelyföldi magyarságot az elfogyás, a pusztulás fenyegeti, a jól bevált dél-tiroli példán alapuló területi autonómia nélkül pedig nem képzelhető el az ott élők hosszú távú megmaradása. Szávay István szerint a cél, egy olyan Székelyföld létrehozása, amely képes az ott élők munkájából gyarapodni, és amelyet a románság nem idegen testként kezel, hanem olyan autonóm térségként, amely az ország stabilitásának egyik záloga.

Az előterjesztés tárgyalása során felszólaló képviselők mindegyike támogatta a javaslatot. Pánczél Károly (Fidesz) és Juhász Hajnalka (KDNP) emellett a nemzetpolitikában elért eredményeket méltatták, Potocskáné Kőrösi Anita (Jobbik) székelyföldi emlékeit idézte fel, Korózs Lajos (MSZP) a székelyek példamutatását emelte ki, Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár pedig azt azt mondta, a székelyek nélkül ma nem beszélhetnénk magyar nemzetről.

Az elhangzottakra reagálva Szávay István megköszönte a támogatást.


Rendvédelmi dolgozók jogviszonya


Utolsó napirendi pontként a rendvédelmi szerveknél dolgozó civilek jogállásáról szóló törvény módosítását tárgyalták meg a képviselők. Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára expozéjában a javaslatból kiemelte, hogy az új szabályok a civil közalkalmazottakra és kormánytisztviselőkre vonatkoznak, lehetővé válik a jogok és kötelezettségek kiegyensúlyozott szabályozásán alapuló előmeneteli rendszer kialakítását.

A szabályok között szerepel a folyamatos teljesítményértékelés és a tervszerű továbbképzés mellett a sávos illetményrendszer, amelynek bevezetésével 2019-ben 20, ezt követően évente 5 százalékos béremelésre nyílik lehetőség.

Pogácsás Tibor emellett kiemelte, hogy a civilekre szigorúbb összeférhetetlenségi szabályok fognak vonatkozni, mint most.

Ágh Péter (Fidesz) amellett, hogy támogatta a javaslatot, megjegyezte, hogy stabil életpályát és kellően rugalmas foglalkoztatási keretet biztosíthatnak.

Potocskáné Kőrösi Anita (Jobbik) szerint az érdekképviseletekkel való egyeztetés csak látszólagos volt, és aggályosnak, nem kellően átgondoltnak nevezte, hogy a nem hivatásosokra is vonatkoznak a fizikai, erőnléti előírások. Móring József Attila (KDNP) támogatásáról biztosította az előterjesztőt.

Harangozó Tamás (MSZP) azt hangsúlyozta, hogy 12 ezer ember életét forgatják fel, és ez az egyik fő állomása a civil jelleg felszámolásának. Kifejtette: megszűnik a közalkalmazotti státusz, szigorú függelmi szabályok jönnek létre, militarizálják a közigazgatást. Hozzáfűzte: azt még nem tudni, hogy személyi szinten hogyan módosulnak majd a fizetések.

Arató Gergely (DK) azt nehezményezte, hogy életszerűtlen szabályok születtek, amelyek kárt okoznak. Szerinte felesleges jogviszonyt hoznak létre, csak még jobban "szétforgácsolják" a közszolgálatot.

Pogácsás Tibor zárszavában jelezte, hogy a törvény előkészítésében érdekegyeztető tanácsok vettek részt.

A javaslat megfelelő keretet nyújt a béremeléshez és a hivatásosokkal való közös munkához - tette hozzá.


Napirend után


Napirend utáni felszólalásra Steinmetz Ádám (Jobbik) jelentkezett, aki arról beszélt, hogy a somogyi épített örökségek teljes mértékben kimaradtak a különböző felújítási programokból.


A felszólalás után az ülésnapot Sneider Tamás levezető elnök lezárta, a képviselők csütörtök reggel 9 órakor folytatják a munkát.