Vita az idegenrendészeti szerv létrehozásáról


A kormány nevében Kontrát Károly belügyi államtitkár ismertette azt a törvénymódosító javaslatot, amely rendvédelmi feladatokat ellátó szervvé alakítaná a jelenleg túlnyomórészt közigazgatási jellegű feladatokat ellátó idegenrendészeti és menekültügyi hatóságot. Az indítvány értelmében a hatóság 2019. július 1-jétől rendőri szervként, idegenrendészeti szerv megnevezéssel működhet tovább. Ezzel egy időben a foglalkoztatottak egy részének foglalkoztatási jogviszonya hivatásos szolgálati jogviszonnyá alakul kormányzati szolgálati jogviszonyból.

Kontrát Károly a változtatást egyebek mellett azzal indokolta, hogy továbbra is fennáll az elmúlt évek illegális migrációs fenyegetettsége, az új idegenrendészeti szerv pedig hatékonyabban képes fellépni az ezzel járó veszélyekkel szemben. Példaként említette, hogy a hatóság eddig saját jogán nem léphetett fel azokban az esetekben, amelyekben rendőri intézkedésre volt szükség, a jövőben azonban az idegenrendészeti szervnek erre is lesz lehetősége.

A kormánypárti padsorokból elsőként Simon Miklós (Fidesz) érvelt a változtatás elfogadása mellett. Kiemelte, az idegenrendészeti és menekültügyi feladatok napjainkban meghaladják az általános közigazgatási feladatköröket, ezért a hivatal átalakítása után a korábbinál hatékonyabban tárhatják fel és oldhatják meg a különböző idegenrendészeti problémákat.

Nacsa Lőrinc (KDNP) fontosnak nevezte az új rendőri szerv létrehozását, mivel a törökországi tendenciák azt mutatják, hogy a migrációs nyomás növekedni fog a következő időszakban. Emellett azért is fontos az idegenrendészeti szerv létrehozása, mert Magyarország semmilyen segítségre nem számíthat az Európai Unió bevándorláspárti többségétől.

Ellenzéki oldalról Varga-Damm Andrea (Jobbik) felszólalásában "korrekt munkának" nevezte az előterjesztést. Elmondta, jó indulattal állnak a változtatáshoz, indokoltságát azonban szerintük a gyakorlat igazolhatja majd.

Harangozó Tamás (MSZP) ezzel szemben elutasítóan szólt a javaslatról. Közölte, pártja leginkább azért nem támogatja a változtatást, mert nem látják, miként válhatnak a nyárra rendőrré a hatóság kormánytisztviselői. Az ellenzéki politikus szerint ez az indítvány is azt bizonyítja, hogy a kormány olyan alávetetteknek tekinti a munkavállalókat, beleértve a kormánytisztviselőket is, akikkel bármit meg lehet tenni egy-egy törvénnyel.

Arató Gergely (DK) azt mondta, a kabinet azért akarja átalakítani a hatóságot egy "parancsuralmi rendőri szervezetté", hogy elvonhassa a most ott dolgozó köztisztviselők, közalkalmazottak jogait. Nem partnernek tekintenek rájuk, hanem a kormánynak kiszolgáltatott szolgákká akarják tenni őket - fogalmazott, kijelentve, nem támogatják a változtatásokat.

Tordai Bence (Párbeszéd) azt mondta, abban bíznak, hogy az indítvány a kormány "migráncsozós politikai termékének" egyik kifutó alfaja, a "goebbelsi propaganda egyik, remélhetőleg utolsó produktuma". "Ebből a magunk részéről többet nem kérünk!" - tette hozzá.


Védelmi ipari adatok védelméről


A napirenden utolsóként egy olyan nemzetközi egyezmény kihirdetése szerepelt, amelyet Magyarország Törökországgal kötött a védelmi ipari minősített adatok kölcsönös védelme miatt. Németh Szilárd István, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára expozéjában azt mondta, nem kivételes és nem is újszerű a minősített adatok kölcsönös védelméről szóló egyezmény megkötése egy másik országgal. A megállapodás a védelmi ipari minősített adatok védelmét szolgálja, ez pedig Magyarország védelmi ipari ágazatának fejlődését és védelmét is szolgálja és hozzájárul ahhoz, hogy a térség legmodernebb honvédségét hozzák létre.

Tessely Zoltán (Fidesz) támogatta a javaslat elfogadását.

Varga-Damm Andrea (Jobbik) a pulpitusról felszólalva arra hívta fel a figyelmet, hogy egyetlen NATO-tagországgal nincs ilyen megállapodásunk, még azokkal az országokkal sem, akiktől katonai eszközöket vásárolt Magyarország. A képviselőnő kérte, hogy vonják vissza a javaslatot, mert a megállapodás "gazdájaként" megjelölt Nemzetgazdasági Minisztérium már nem létezik. Emellett azt hangsúlyozta, szerinte a kormány nem mondja el, hogy mi az oka az egyezmény megkötésének.

Arató Gergely (DK) szerint felelőtlenül veszélyeztetik a magyar és a nyugati szövetségi rendszer érdekeit ezzel a megállapodással, Magyarország tovább halad az "erdoganizáció" útján.

Németh Szilárd államtitkár a vitában elhangzottakra reagálva azt mondta, az ellenzéki pártok ebben a vitában is csak a bevándorláspárti politikájukat támasztották alá.

Hozzátette: nem hallgat el semmit a kormány, a megállapodásból semmi nem maradt ki.



Napirend után


A napirendi pontok tárgyalását követően három jobbikos képviselő kért szót. Lukács László György (Jobbik) a magyar ápolókat méltatta, Z. Kárpát Dániel pártja népesedéspolitikai javaslatainak ismertetését folytatta, Varga-Damm Andre pedig a közelmúltban elhunyt Bezsenyi Mihály rendőr dandártábornokra emlékezett.



Az ülést vezető Sneider Tamás lezárta az ülésnapot. A Ház szerdán folytatja ülését.