KDNP: lehetőség van az eljárás megszüntetésére


Vejkey Imre (KDNP) emlékeztetett, hogy a kényszertörlési eljárásokat 2020. május végétől 2021. június végéig felfüggesztették.

A javaslat miatt erősödik a kényszertörlési eljárás szankcionális jellege, az eltiltott személyek pedig egyetemlegesen felelnek a kényszertörlési eljárásban a vagyonért - emelte ki. A gazdaság- és munkahelyvédelem érdekében az indítvány megteremti az eljárás megszüntetésének lehetőségét - közölte.

MSZP: nehezen látható a jogalkotói cél


Varga László (MSZP) azt mondta, hogy a 250 ezer forintos eljárási díj a cég vezetőit arra sarkallja, hogy helyreállítsák a törvényes működést.

Az előterjesztés alapvetően szakmai jellegű, de nehezen látható át, hogy mi lehet a kormány részéről a jogalkotói cél - értékelt.

Jobbik: az eljárás ne legyen illetékmentes!


Gyüre Csaba (Jobbik) azt mondta, egyetért azzal, hogy a kényszertörlési eljárás ne legyen illetékmentes. Rámutatott, a törvény július 1-jén hatályba lép, ezért ettől az időponttól kezdve a bíróságnak ki kell szabnia a 250 ezer forintos illetéket.

Leszögezte, hogy visszamenőleges hatállyal semmiképpen sem lenne szerencsés alkalmazni a törvényt.

Polgári peres eljárások elhúzódása

Kormány: létrejön a vagyoni elégtétel intézménye


A polgári peres eljárás elhúzódásával kapcsolatos vagyoni elégtétel érvényesítéséről szóló javaslat vitáját megnyit Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára azt mondta, mindenkinek alapvető érdeke fűződik ahhoz, hogy a bíróság ésszerű időben bírálja el az ügyeit.

A javaslat legfontosabb rendelkezéseit ismertetve kiemelte, hogy az speciális védelem alá helyezi a polgári peres eljárás észszerű határidőn belül történő befejezéséhez fűződő alapvető jogot. Vagyoni elégtétel néven új jogkövetkezményt határoz meg az alapjogi sérelem kompenzálására - hangsúlyozta. A vagyoni elégtételt el kell határolni a kártalanítástól, a kártérítéstől, illetve a sérelemdíjtól, az előbbi alapja nem egy kár bekövetkezte vagy a személyiségi jog megértése, hanem a konkrét alapjog sérelme - mutatott rá.

Közölte, a törvényjavaslat olyan észszerűnek tekinthető időtartamokat határoz meg, amelyeknek elegendőnek kell lenniük a bírósági eljárás lefolytatására. Az indítvány a teljes polgári jogi eljárás befejezésére általánosan hatvan hónapos időtartamot tart elégségesnek. Egyes esetekben, például személyi állapoti perek, gyermektartási vagy munkajogi perek esetében ennél rövidebb, hároméves objektív időtartamot határoznak meg a teljes bírósági eljárásra - mondta az államtitkár.

A jogszabály az észszerűnek nem tekinthető időtartamok túllépésének esetére garantálja az igényérvényesítés lehetőségét - említette meg Völner Pál.

Fidesz: az indítvány rögzíti az eljárás időtartamát


Bajkai István (Fidesz) azt mondta, hogy a javaslat az eljárások észszerű határidőn belül történő befejezéséhez fűződő alapjogot helyezi speciális jogvédelem alá. A törvényjavaslat különválasztja az alapjogvédelmet a személyiségi jogi védelemtől - emelte ki.

Az indítvány általánosságban, fő szabályként rögzíti a bírósági eljárás időtartamát, a polgári peres eljárás befejezéséhez öt évet állapít meg elégségesnek - hangsúlyozta. Megjegyezte, a javaslat a gyorsabb eljárást igénylő, szenzitív ügyek, mint például a gyermekelhelyezés esetében rövidebb időpontot állapít meg.

A törvényjavaslat lépést tehet a polgári peres eljárások észszerűtlen elhúzódása visszaszorításának érdekében - összegezte véleményét.

Jobbik: évszázados probléma az eljárások elhúzódása


Gyüre Csaba (Jobbik) évszázados problémának nevezte az eljárások elhúzódását, de hozzátette, ez sokszor nem a bíróság hibája. A képviselő azt mondta, neki nem tetszik, hogy teljes mértékben a kormány kezébe adják az összegszerűség meghatározását.

A vagyoni elégtétel egy új jogi fogalom, nem kártérítés és nem sérelemdíj - emelte ki.

A személyi állapotot érintő vagy a gyermekelhelyezési kérdésekben fontos, hogy az általánosságban megszabott öt évnél rövidebb határidőt ír elő a jogalkotó - hangsúlyozta.

KDNP: a határidő megsértését az indítvány szankcionálja


Vejkey Imre (KDNP) arra hívta fel a figyelmet, hogy a határidő megsértését az indítvány szankcionálja. A javaslat hatvan hónapot tart szükségesnek az eljárás lefolytatására - emelte ki. Rámutatott, hogy a munkajogi vagy a gyermekek elhelyezéséről szóló eljárások esetében rövidebb időtartamokat határoz meg a törvény.

A vagyoni elégtételként megítélhető összeget egy kormányrendelet alapján kell majd kiszámítani - közölte.

MSZP: az indítvány nem a megfelelő eszközöket használja


Varga László (MSZP) indokoltnak nevezte a javaslatot, hozzátéve, hogy a vonatkozó szabályok megalkotásával a jelenlegi kormány az adós. Az indítvány valós problémákra reagál, de nem a megfelelő eszközökkel - vélekedett.

A javaslat tételesen meghatározza, hogy melyik polgári eljárástípust mennyi időn belül kell befejezni; bizonyos esetekben, például a gyermektartási vagy munkaügyi perekben az általános ötévesnél rövidebb a határidő - mondta a politikus.

Az indítvány nem oldja meg a valódi problémát, hanem egy "tarifát rendel" a jogsértéshez - ismertette véleményét.

Független: a bírók nem tartják be az előírt határidőket


Varga-Damm Andrea (független) azt mondta, hogy saját tapasztalatai alapján a bírók nem tartják be a számukra előírt határidőket.