Kormány: létrejön az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat


Palkovics László innovációs és technológiai miniszter expozéjában azt mondta, hogy a jelenleg fennálló rendszer nem hatékony, mert az intézményi K+F finanszírozás nem kötődik a teljesítményhez, a tudományos kiválósághoz, vagy az elért hatáshoz. Magyarország a gazdasági növekedés, a versenyképesség szempontjából meghatározó innováció területén 2017-ben az EU-ban a sereghajtók közé tartozott - tette hozzá.

A javasolt változások elsődleges célja az ország versenyképességének növelése a hatékonyabb működés és az egységes, teljesítményalapú forráselosztás feltételeinek a megteremtésével - jelentette ki.

A kormány a gazdaságvédelmi akciótervben arról döntött, hogy a kutatás-fejlesztésre és innovációra szánt éves forrásmennyiséget 2020-ban 32 milliárd forinttal növeli meg - emlékeztetett. Ez nagy mértékben indokolja és halaszthatatlanná teszi a hazai kutatási, fejlesztési és innovációs intézményrendszer valamint a finanszírozási struktúra átalakítását - mondta a politikus.

Az új struktúra részeként létrejön az egységes szerkezetű finanszírozás az egységes Nemzeti Kutatási és Innovációs (NKFI) alap formájában - jelentette be. A teljesítményalapú finanszírozás irányába való elmozdulás azt jelenti, hogy a többletforrásokból elsősorban az innovációs versenypályázatok, a tématerületi kiválósági program és a nemzeti kiválósági központok részesülhetnek.

Hangsúlyozta, hogy az NKFI alapban elkülönül az innováció és a kutatás finanszírozása. A kutatási alap forrásait kizárólag kutatóintézetek, felsőoktatási intézetek és egyéni kutatási kiválóságok finanszírozására lehet majd használni. Az innovációs alap támogatja majd a vállalati innovációt, a piacorientált kutatás-fejlesztési tevékenységet - magyarázott.

Létrejön a kizárólag a kormánynak felelős Nemzeti Tudománypolitikai Tanács (NTT). Az NTT véleményt nyilvánít az NKFI alap felhasználásának az elveiről és ajánlásokat fogalmaz meg a kutatás-fejlesztéssel és az innovációval összefüggő stratégiai kérdésekről - mondta.

Az alapfinanszírozás helyett a teljesítményalapon elosztott költségvetési támogatásra kell helyezni a hangsúlyt - szögezte le Palkovics László.

Létrejön az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH), ami hozzájárul a kutatóintézet hálózat hazai alapkutatási eredményeinek nagyobb arányú és hatékonyabb hasznosulásához - emelte ki. A javaslat a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi státuszát nem érinti - érvelt.

A törvénymódosítás nem érinti a kutatóhelyek jogalanyiságát, mert tevékenységüket az elnyert pályázataik, a megkötött szerződéseik, valamint az alapító okiratuk határozza meg - mondta.

A kutatóhálózat égisze alatt 17 központi költségvetési szerv működik majd.

Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat titkárságának fő döntéshozó szerve egy 13 fős irányító testület lesz - emelte ki. A testület hat tagját a kormány, másik hat tagját az MTA delegálja, de legalább kétharmadukat a tudomány művelői közül kell kiválasztani - szögezte le.


Fidesz: ez külföldi minták adaptációja


Pósán László, a Fidesz vezérszónoka azt hangsúlyozta: a törvénytervezet csupán külföldön már működő, jellemzően német mintákat adaptál a hazai viszonyokra, hozzátéve, így "aki ennek a jogszerűségét vitatja, az lényegében a németekkel vitatkozik".

Szavai szerint évtizedek óta jelentkező felvetés, hogy a tudománynak és eredményeinek nagyobb mértékben kellene a társadalom és a gazdaság javát szolgálni, és ebben a Magyar Tudományos Akadémiának sem sikerült megfelelő eredményt elérni.

Arról beszélt: a tervezet célja megfordítani a hatékonysági trend romlását, mondván, az eredmények nem igazolták vissza azt, hogy az utóbbi évek mind nagyobb kutatási, fejlesztési és innovációsforrásai mellett is stagnáltak az eredmények.

Minden közpénzkiadással szemben teljesítménykövetelményt kell állítani - jelentette ki, azt hangsúlyozva, míg Nyugaton nő a tudományos intézmények szabadalmainak száma, Magyarországon "fájóan kevés" ilyen bejelentés születik.

Problémaként említette, hogy a jelenlegi rendszerben az akadémiai kutatócsoportok, szervezeti egységek nem tudnak kiválni vagy másokkal egyesülni, megjegyezve, ezen a problémán is változtat elfogadása esetén a javaslat.


Jobbik: ez szomorú csúcspont


"Szomorú csúcspontnak" nevezte a tervezetet Brenner Koloman, a Jobbik vezérszónoka, aki azt hangsúlyozta: a kormányzat korábban nem élt érdemi kifogással, nem tett komoly javaslatokat az akadémiai beszámolókkal kapcsolatban.

Az ellenzéki képviselő szerint bizalmi válságot okozott a teljes központosítás irányába mutató tervezet, kijelentve, a történteknél jóval többet érdemel a magyar tudományos élet, majd aggodalmát fejezte ki, hogy a magyar tudományos élet elveszít ötezer fiatal kutatóját, akiknek most vált bizonytalanná a helyzete.

Arról beszélt: már nyugaton is komoly kritikák érik a kizárólag teljesítményalapú finanszírozást, és hangsúlyozta: pártja szükségesnek tartja és támogatja az akadémiai és egyetemi kutatóhálózat modernizálását, 21. századi színvonalának biztosítását, hozzátéve, alapvetően átdolgozandónak tartják a törvénytervezetet.