Előterjesztő: a tagállami parlamentek szerepének megerősítésére lenne szükség


Nem az uniós intézmények, hanem a tagállami parlamentek szerepének megerősítésére lenne szükség - jelentette ki Hörcsik Richárd (Fidesz). Célnak nevezte, hogy ezek az intézmények hatékonyabban képviselhessék a nemzeti érdekeket és megálljt parancsolhassanak a hatáskörüket csorbító gyakorlatoknak, például együtt kezdeményezhessenek uniós jogalkotást.

Annak a véleményének adott hangot, hogy az alapszerződésnek egyértelműen hivatkoznia kell a zsidó-keresztény kulturális hagyományok tiszteletére és védelmére, és kifejezetten erősítenie kell a Nyugat-Balkán államainak európai perspektíváját.

A határozati javaslat hangsúlyozza: az unió jövőjéről szóló konzultáció kisiklatása ellenére a magyarok egyértelműen kinyilvánítják véleményüket, ez pedig a nemzetállami alapon álló integráció, és ennek képviseletét kell a kormánynak minden lehetséges helyzetben ellátnia; ezt kívánja a magyar nemzet - zárta felszólalását az előterjesztő.


IM: a magyar emberek aktívan részt vettek az EU jövőjéről szóló vitában


Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára hangsúlyozta: a magyar emberek a kezdetektől aktívan vettek részt az EU jövőjéről szóló vitában. Magyarországon több mint 800 eseményt rendeztek a konferencia ideje alatt, Magyarország volt az egyik legaktívabb nemzet, lakosságarányosan pedig a második helyen áll az ország a megszervezett események, a beküldött ötletek és hozzászólások együttes számát tekintve.

A több száz esemény alapján megállapítható, hogy a magyarok az erősebb és hatékonyabb Európai Unió kulcsát nem a birodalomépítésben látják, világosan megfogalmazták, hogy az EU-nak változnia kell - mondta.

Közölte: a vélemények alapján ki kell állni az egyhangú döntéshozatal fenntartása mellett és el kell utasítani a többségi döntéshozatallal érintett területek bővítését ugyanúgy, ahogy az Európai Bizottság és az Európai Parlament "lopakodó hatáskörbővítésére" irányuló törekvéseket is. Emellett javaslatok születtek az EP-képviselők számának csökkentésére és a képviselők nemzeti parlamentből történő delegálására is.

Tájékoztatása szerint a vitában a tagállamok határvédelmi erőfeszítéseinek támogatását, a kötelező kvóták erőltetésével való felhagyást, a migrációs politika nemzeti hatáskörben tartását, a bevándorlók és a menekültek közti egyértelmű különbségtételt, a családok támogatását, a gyermekek oktatásának fontosságát, az őket célzó szexuális propaganda féken tartását és a hagyományos családmodell és házasság támogatását is megfogalmazták.

Számos javaslat szerint Európa keresztény gyökereit és hagyományait az uniós alapértékek közt kellene szerepeltetni - tette hozzá.

A konferencia végkövetkeztetéseiben azonban egy minden eddiginél föderálisabb Európa víziója jelenik meg, amely szerint európai szinten átláthatatlan, túlbürokratizált és saját szabályait menet közben felülíró folyamattá vált, amely nem az állampolgárokat, hanem sokkal inkább a brüsszeli birodalomépítési törekvéseket szolgálták - emelte ki Répássy Róbert.


Fidesz: köszönet a határozott véleményt megfogalmazóknak


Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti (EP-) delegációjának vezetője a nagyobbik kormánypárt vezérszónoka köszönetet mondott mindenkinek, akik aktívan részt vettek és határozott véleményt fogalmaztak meg a folyamatban.

A magyar álláspontot ismertetve elmondta: a magyarok az integrációt az EU-val szemben nem öncélnak, hanem eszköznek tartják arra, hogy "nemzeti szabadságunk kiteljesedhessen". Rámutatott: az EU ma a hagyományos európai értékeket tagadó Európát épít, a magyarok azonban úgy hiszik, hogy Európát a zsidó-keresztény gyökerei táplálják, építőkövei pedig hagyományos közösségeink, a nemzet, a család és a történelmi egyházak.

Arról is beszélt: az EU ma a véleményhegemónia Európáját építi, a magyarok azonban a szabadság és a pluralizmus pártján állnak, a nemzetek nélküli Európa építésével szemben pedig úgy gondolják, hogy a tagállamok az európai integráció jövőjének urai.

Úgy fogalmazott: az EU ma demokrácia nélküli Európát épít, a magyarok szerint európaiságunk a nemzeti identitás szerves része.

Arról is beszélt: az EU ma kiszolgáltatott Európát épít, de évtizedünk a veszélyes kihívások kora, ahol meg kell védeni a jelen és a jövő európai generációit, mert a válságok megmutatták az EU gyengeségeit. Jelezte azt is, hogy egy versenyképes EU-nak a tagállamok versenyképességére kellene épülnie.

Az EU ma európaiak nélküli Európát épít, ezzel szemben a magyarok Európa jövőjét a családtámogatásokban, a gyermekvállalási kedv erősítésében látják - tette hozzá.

Deutsch Tamás kitért az EU nyugat-balkáni bővítésének fontosságára is. Kiemelte: a kormány minden balkáni állam európai integrációját támogatja, mert hozzájárul a szomszédság stabilitásához. Azonban Szerbia integrációs folyamatának kiemelkedő szerepe van, mert Szerbia a térség stabilitásának kulcsa - jelentette ki.

Deutsch Tamás megjegyezte azt is: a magyar polgárok nagyszámú és aktív részvételével összeállt javaslatok mögött széleskörű parlamenti, akár nemzeti egyetértés is kialakulhatott volna, ehelyett "sipítozás hallatszik" az indítvány ismertté válása óta.