OGY - Krónika 12. rész (határozathozatalok)

Belföld, 2022.12.07

A Ház újraválasztotta a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátló ombudsmanhelyettest, valamint a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnökét és két tagját.



Újraválasztották a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó ombudsmanhelyettest


A parlament titkos szavazáson, 163 igen, négy nem szavazattal újraválasztotta Bándi Gyulát az alapvető jogok biztosának a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettesévé.

Az ombudsmanhelyettest - Kozma Ákosnak, az alapvető jogok biztosának javaslatára - az Országgyűlés kétharmados többséggel hat évre választotta meg 2023. február 22-i hatállyal.

Bándi Gyula az Magyar Tudományos Akadémia doktora, korábban az Országos Környezetvédelmi Tanács elnöke volt, 2017 óta ombudsmanhelyettes.


Újraválasztották a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnökét és két tagját



Az Országgyűlés titkos szavazáson újraválasztotta a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnökének, Földváryné Kiss Rékát, tagoknak pedig Ötvös Istvánt és Soós Viktor Attilát.

A bizottság elnökét és két tagját - a kormánypárti képviselők ajánlása alapján - kétharmados többséggel, titkos szavazáson, kilenc évre választották meg 2023. február 4-i hatállyal. Földváryné Kiss Rékát 145 igen, 21 nem szavazattal, két tartózkodás mellett, Ötvös Istvánt 143 igen, 22 nem szavazat és három tartózkodás mellett választották meg, míg Soós Viktor Attila 144 igen, 21 nem szavazatot kapott három tartózkodás mellett.

A Nemzeti Emlékezet Bizottsága a kommunista diktatúrával kapcsolatos állami emlékezet megőrzésével, valamint a diktatúra hatalmi működésének feltárásával foglalkozó testület. Az Országgyűlés által választott tagokon túl a bizottságba egy-egy tagot delegál a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke és az igazságügyi miniszter. Az MTA elnöke Bank Barbarát, az igazságügyi miniszter Máthé Áront delegálta a testületbe.


Eskütétel


Az Országgyűlés előtt tett esküt a Magyar Nemzeti Bank Felügyelőbizottsága elnöke és tagjai, az alapvető jogok biztosa jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettese, valamint a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnöke és tagjai.


Elfogadták az agrártermékek eredetvédelméről szóló törvényt


Az Országgyűlés 149 igen szavazattal, 30 tartózkodás mellett elfogadta az az agrártermékek eredetvédelméről szóló törvényjavaslatot.

Az új jogszabályban a földrajzi árujelzőkkel, a hagyományos különleges termékekkel és a borászati termékek hagyományos kifejezéseivel kapcsolatos rendelkezéseket határozták meg, ami az uniós jogszabályoknak való megfelelésen túl jogi keretet teremt az oltalom alatt álló elnevezések hatékonyabb ellenőrzéséhez, védelméhez. A jogszabály elfogadásával megteremtették a lehetőséget arra is, hogy termelői közösségek földrajzi árujelzőik és hagyományos különleges termékeik érdekében közösen cselekedjenek, nem csak az elnevezés oltalmának érdekében, de az elnevezéseket érintő tájékoztatási és promóciós tevékenységek végrehajtása és kidolgozása során is.

Az önálló törvény egyszerűbb, átláthatóbb és könnyebben kezelhető jogszabályi hátteret biztosít az oltalom alatt álló magyar agrártermékek előállítóinak számára is.

Az agrártárca 2015-ben indította el az eredetvédelmi programot, amelynek egyik célja a bejegyzett magyar földrajzi árujelzők számának növelés volt. A kezdeti 56-on felül már 25 új magyar földrajzi árujelzővel bővült az uniós nyilvántartás és további 11 földrajzi árujelző vár bejegyzésre.


Új eljárás rend az agrártámogatásokban


Az uniós és a hazai agrártámogatások eljárási szabályait helyezi új alapokra az átláthatóbb és korszerűbb döntéshozatal érdekében a Közös Agrárpolitikából és a nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatások eljárási rendjéről szóló törvényjavaslat, amelyet 146 igen, 33 nem szavazattal és egy tartózkodás mellett fogadtak el a képviselők.

A jogszabály a következő támogatási időszakban korszerű és rugalmas eljárási kereteket biztosít a gazdáknak és az agrárvállalkozóknak.

Az elfogadott törvény révén lehetővé válik, hogy a közös agrárpolitika rendelkezéseit a hazai szükségletekhez igazítsák az országok. Ezentúl a két pénzügyi alap irányítására egyetlen nemzeti hatóságot kell kijelölni, a kifizetéseket is egyetlen akkreditált kifizető ügynökségen keresztül lehet végrehajtani.

A jelentős változások között szerepel még, hogy a tagállamoknak nemzeti stratégiai tervet kell készíteniük és elfogadtatniuk az Európai Bizottsággal.


Elfogadták az elítélt személyek átszállításáról szóló jegyzőkönyv kiegészítését


A képviselők 178 igen szavazattal, egy tartózkodás mellett elfogadták az elítélt személyek átszállításáról szóló, Strasbourgban kelt egyezmény kiegészítő jegyzőkönyvét módosító jegyzőkönyv kihirdetését tartalmazó törvényjavaslatot.

A kiegészítő jegyzőkönyv az elítéltek átszállítását azok hozzájárulása nélkül is lehetővé teszi az ítélkező államból megszökött vagy onnan kiutasított, illetve kitiltott személyek esetében.

A módosító jegyzőkönyv korszerűsíti és továbbfejleszti a kiegészítő jegyzőkönyvet és ezzel gyorsabbá és rugalmasabbá teszi az együttműködést.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!