Jegybanktörvény


Miniszter: egyértelműsítés, finomhangolás a cél


Expozéjában Varga Mihály pénzügyminiszter azt hangsúlyozta: a módosítás "egyértelműen hatékonyságnövelő, finomhangolásokat, pontosabb kereteket és egyértelmű értelmezést jelent a szabályozásban", lehetőséget teremt, hogy az MNB továbbra is hatékonyan, függetlenül működjön, ugyanakkor a költségvetés stabilitását, mozgásterét is növeli, valamint elősegíti a költségvetési és monetáris döntéshozatal szorosabb összhangját, egyben csökkentve az adminisztrációs terheket is.

A kormánytag hangsúlyozta: a kabinet 2010 óta következetes a jegybank függetlenségére vonatkozó álláspontjában, ezért sem módosítják gyakran ezt a törvényt, ám a hatályba lépés óta hosszú idő telt el, a háborús, szankciós válságban új kihívások jelentkeztek, valamint számos uniós jogalkotási fejleményt is át kell a változtatással vezetni a magyar joggyakorlatba.

Varga Mihály kiemelte: a módosítás folyamata során mind a Magyar Nemzeti Bankkal (MNB), mind az Európai Központi Bankkal több körben egyeztettek, a témában társadalmi vita is zajlott, így a folyamat traszparenciája garantált. Hozzátette: az Európai Központi Bank jelezte egyetértését a függetlenség és a tőkeellátottság terén tett lépésekkel.

Mint mondta, 2022 harmadik negyedévében a szankciós válság dacára is ötödik a magyar növekedés az unióban úgy, hogy máig nem kaptuk meg a helyreállítási alapból a nekünk járó forrásokat, ugyanakkor a negatív hatások napról napra érintenek bennünket.

Arra kell számítanunk, hogy az unió szankciós politikája a jövőben sem fog változni, tartós védekezésre kell berendezkednünk, el kell hárítanunk a szankciók negatív hatásait, és meg kell küzdenünk azért, hogy az inflációt visszaszorítsuk, a lehető legrövidebb távon egy számjegyűvé tegyük - fogalmazott a pénzügyminiszter.

A jegybank zavartalan, maximális pénzügyi függetlenség mellett való működésének garantálásán túl Varga Mihály azt is fontosnak nevezte, hogy a módosítással tervezhetőbbé teszik az MNB működésének költségvetési kihatásait.

Varga Mihály kiemelte: a módosítás nagyobb mozgásteret is biztosít a költségvetésnek abban a tekintetben, hogy ha a jegybank saját tőkéje a jegyzett tőke szintje alá csökkenne, akkor azt nem egy, hanem öt év alatt, több részletben kell azt megtérítenie a büdzsének.

Szavai szerint ez segítség az egyszeri sokkoknak való kitettség terén, mivel "eggyel kevesebb előre nem látható meglepetéssel kell számolnia a költségvetésnek". Így a gazdaság működtetésére, a nehéz helyzetbe került családok és vállalkozások megvédésére is nagyobb lehetősége lesz a költségvetésnek - jelentette ki a tárcavezető.

Varga Mihály arról is szólt: az előterjesztés elfogadása esetén módosulnak az osztalékfizetési szabályok, olyan módon, hogy eközben mindvégig garantálják a jegybank megfelelő tőkeellátottságát. Emellett, jelezte, más "kedvező és lényeges módosítások" is szerepelnek az előterjesztésben, amelyek kiegészítenek, egyértelműsítenek, egységesítenek rendelkezéseket.

A pénzügyminiszter jelezte: a módosítás értelmében ezután a meg nem fizetett bírság-, eljárási költség- vagy felügyeleti díjügyeket behajtási céllal, egységesen az adóhatóságnak adhatja majd át a jegybank, statisztikai téren pedig - a központi bank zavartalan működéséhez - rögzíteni kell a törvényben, hogy az MNB jogosult gyűjteni és átvenni személyes adatokat.


Fidesz: támogatandó elemeket tartalmaz a javaslat


F. Kovács Sándor, a Fidesz vezérszónoka kiemelte: a javaslat célja a monetáris hatóság feladatellátásához szükséges jogszabályi feltételek biztosítása, a központi bank megfelelő tőkeellátottságának biztosítása. Utóbbi hozzájárulhat a költségvetési kockázat csökkentéséhez - közölte.

Része a javaslatnak az osztalékfizetésre vonatkozó szabályok törvényi rögzítése is - mondta.

Összegzése szerint a javaslat célja a tízéves szabályozás modernizálása, korszerűsítése, a gazdasági tapasztalatok integrálása a hazai monetáris rendszerbe.

A fideszes képviselő szerint elvárható, hogy a monetáris politikát a közjó érdekeinek szem előtt tartásával alakítsák ki.

A javaslat támogatandó rendelkezéseket tartalmaz - mondta, és kérte annak megszavazását.



DK: uniós szabályoknak ellentmondó pontok vannak a javaslatban


Varju László, a DK vezérszónoka azt hangoztatta: a jegybank nem tudott eleget tenni feladatainak. A kormány által okozott problémákat pedig újabb piacellenes döntésekkel akarják orvosolni - mondta.

A fő kérdés, meddig marad fenn és mikor tervez visszatérni az irányadó kamathoz a jegybank? - közölte.

Kritizálta az MNB alapítványokba való pénzkimentését, szerinte így sok százmilliárd forintot "alakítottak át".

A javaslat egy sor technikai pontosítást tesz, ahelyett, hogy érdemben változtatnának a helyzeten - fűzte hozzá.

Kitért arra, hogy a magas kamatkörnyezetben vágtató infláció közepette a jegybank jelentő veszteségét szétterítenék.

Elfogadhatatlannak nevezte azt is, hogy a jegybank veszteségét öt év alatt kellene pótolni. Ez homlokegyenest ellentmond az uniós szabályoknak - jegyezte meg, egyúttal arra is kíváncsi volt, mekkora veszteséggel számolnak az idei évre.

Kitért arra is: semmi nem indokolja a négyszáz forintos eurót, ezzel szerinte tönkre tették az országot.

A javaslat ebben a formában nem támogatható - mondta.