KDNP: csökkenteni lehet a rendszer széttagoltságát


Nacsa Lőrinc (KDNP) azt mondta, hogy a versenyképes gazdaság feltétele a hatékony intézményrendszer, illetve a kiszámítható, átlátható versenypályázati rendszeren alapuló, a versenyt és az együttműködést egyaránt ösztönző finanszírozás.

A források koncentrálása révén csökkenteni lehet a rendszer széttagoltságát és növelni annak eredményességét - hangsúlyozta. A kormányzat olyan egységes konstrukciót kíván létrehozni, ami elősegíti a kutatási, fejlesztési eredmények hasznosulását és a szakmai együttműködések, innovációs hálózatok létrehozását és működését - közölte.

A javaslat alapján egységessé válik az innovációs és kutatási finanszírozás. Az új finanszírozási struktúra a kiválósági, a társadalmi kihívások alapján meghatározott valamint a vállalati innovációt elősegítő kutatásokat támogatja - hangsúlyozta.
A kormány szándéka az, hogy Magyarország Európai szinten is élenjáró kutatási, fejlesztési és innovációs teljesítményt nyújtson a jövőben - jelentette ki.



MSZP: a törvény az akadémiai szabadság csorbításáról szól


Hiller István (MSZP) hangsúlyozta, hogy a törvény nem szolgálja az ország érdekeit. A jogszabályt három részre lehet osztani, az MTA kutatóintézeti hálózatának leválasztására, az alapfinanszírozás megszüntetésére, valamint az akadémiai vagyon elvételére - mondta.

Hangsúlyozta, hogy a kormány és az MTA létrehozott egy értékelő vegyes bizottságot, amelynek jelentése megállapította, hogy a Magyar Tudományos Akadémia kutatóhálózata Európában a legjobbak közé tartozik. Annak gyökeres átalakítására nincs szükség, de lehet rajta fejleszteni - idézett a jelentésből a politikus.

A jogszabályban tükröződik a kormány hatalomfelfogása, a jogszabálynak csak tárgya a Magyar Tudományos Akadémia - jelentette ki. A törvény nem a kutatás színvonalának emeléséről, hanem a tudományos kutatás állami, kormányzati kontrolljának megerősítéséről szól - fogalmazott. Ez a törvény az akadémiai szabadság csorbításáról szól - összegzett.


DK: ez a kutatás és a felsőoktatás halálos ítélete


A tudományos kutatás és a felsőoktatás halálos ítéletének nevezte a tervezetet Arató Gergely, a DK vezérszónoka, és arról beszélt: az átalakítás után nem lesz, aki Magyarországon tartsa, illetve külföldről visszacsábítsa a kutatókat.

Hangsúlyozta, hogy az átalakítás okozta károk helyrehozatalához évtizedekre lesz szükség, hozzátéve, "ebből a lépésből nemzetközi balhé lesz". Reményének adott hangot, hogy az elképzelés ugyanara a sorsra jut majd, mint a közigazgatási felsőbíróságok létrehozása.

Arató Gergely szerint a tervezetből egyetlen szándék látszik, mégpedig kivenni a kutatások és a finanszírozásuk feletti ellenőrzést a tudományos közösség kezéből.

Kifogásolta azt is, hogy a támogatásokról döntő testületben kisebbségbe kerülnek a tudósok.


LMP: induljon érdemi párbeszéd



Érdemi párbeszédet sürgetett a kérdésben Keresztes László Lóránt, az LMP vezérszónoka, aki szerint az akadémia jövője nemzeti ügy, amely most nem a nemzeti érdek szerint látszik alakulni.

Reményét fejezte ki, hogy Orbán Viktor miniszterelnök éppúgy felülbírálja álláspontját, mint a közigazgatási felsőbíróság esetében, hangsúlyozva, hogy se a tudomány, se a politika nem lehet öncélú, csak közcélú.

A helyzet párbeszéden alapuló rendezését szorgalmazva Keresztes László Lóránt kiemelte: már így is hatalmas károkat okozott ez az elképzelés a magyar tudományos életben.


Párbeszéd: itt nincs koncepció, csak einstandolás


A Párbeszéd vezérszónoka, Mellár Tamás szerint az átalakításról szóló elképzelésben nem látszik koncepció, csak einstandolás, hozzátéve, a tervezetből nem derül ki, hogyan serkenti az innovációt és a versenyképességet ez a változtatás.

Hangsúlyozta: éppen abba a humántőkébe kellene többet fektetni, amit az utóbbi években lerombolt a kormány, amely szerinte nem tűri a független intézményeket, és elhallgattatja azokat, amelyek ellenvéleményt fogalmaznak meg.

Mindig is lehet jobbat csinálni - jelentette ki az ellenzéki politikus, aki megemlítette, publikációk arányában jó helyen áll nemzetközi viszonylatban az MTA.


Ellenzék: a kormány tönkreteszi az MTA-t


Szél Bernadett (független) azt hangsúlyozta, hogy a Magyar Tudományos Akadémia a nemzeti szuverenitás egyik alapköve, de a kormány most tönkreteszi az intézményt.

A törvénnyel három alapprobléma van, a megszállás, a kivéreztetés és a kisajátítás - fogalmazott a képviselő.

Mesterházy Attila (MSZP) azt mondta, hogy az intézkedés valós felelőse Orbán Viktor miniszterelnök, aki most "elvitet egy balhét" a miniszterével. A törvénymódosítás egy pontos látlelete annak, ahogy a kormány kormányoz - jelentette ki a politikus.