Fidesz: a hatékonyság növelése a cél


Csöbör Katalin (Fidesz) szerint a törvénymódosítás egyszerre szolgálja a hatékonyság növelését, biztosítja az átláthatóságot, és segíti a magyar gazdaság újbóli növekedési pályára állítását. Szerinte az uniós forrásokból megvalósuló pályázatok átlátható és a piaci szereplőktől független értékelése közfeladat, amelyet az állami projektértékelők végeznek, az ő feladataik bővülnek most.

Kiemelte, hogy az új egészségügyi szolgálati jogviszonyban dolgozók is lehetnek a jövőben állami projektértékelők, valamint hogy a módosítás kiterjed a közbeszerzések műszaki ellenőrzésére is.



Jobbik: módosítani kell a közbeszerzési törvényt



Potocskáné Kőrösi Anita (Jobbik) úgy látta, bár gyönyörű szavak az objektivitás, a függetlenség, az átláthatóság, az elfogulatlanság, a hatékonyság, amivel a kormánypárti képviselők jellemzik a projektértékelői rendszert, de ezeket a szavakat az elmúlt 11 év kormányzása kiüresítette. Szerinte ha fontos lenne a függetlenség, akkor nem a haverok és a kormányközeli oligarchák nyernék a beruházásokat.

Ez a törvény sem szól másról, mint a kormány eddigi politikájának folytatásáról - közölte. Elmondta, érdemben hozzá kellene nyúlni, szigorítani kellene a közbeszerzési törvényt. Nem szabadna megengedi, hogy több száz milliós beruházásokat meghívásos pályázatokon hirdessenek meg - tette hozzá, jelezve: 2022 után más világ jön.



KDNP: fontos az uniós források bevonása az újrainduló gazdaságba



Nacsa Lőrinc (KDNP) előválasztási beszédként értékelte a jobbikos képviselő felszólalását, felidézte, hogyan használták fel 2010 előtt az uniós forrásokat. A 2007 és 2013 közötti fejlesztési ciklus forrásainak mindössze 16 százalékát fordították gazdaságfejlesztésre, inkább az elképesztően káros ppp-konstrukciókkal "machináltak" - mondta. Szerinte ha az M5-ös és az M6-os autópályát hitelből építették volna, akkor 2853 milliárd forintot spórolt volna meg a magyar költségvetés.

A kormánypárti képviselő közölte, a most zárult uniós költségvetési ciklusban a források hatvan százalékát fordították gazdaságfejlesztésre. Az elmúlt években ütésállóvá vált a magyar gazdaság és fontos, hogy a koronavírus-járvány után újrainduló gazdaságba bevonják az uniós forrásokat - rögzítette. Közölte, hogy a magyar közbeszerzési törvény az egyik legszigorúbb Európában.


MSZP: a megfélemlítést erősíti a javaslat


Gurmai Zita (MSZP) szerint a javaslat a megfélemlítést erősíti. Azt kérdezte: mi a garancia arra, hogy a projektértékelőket nem éri retorzió, ha olyan véleményeket írnak, amelyek kellemetlenek a "fideszes kivitelező" számára.

A javaslat csak látszólag szolgálja az uniós források hatékony felhasználását - mondta. A projektértékelői rendszer és annak változtatása csupán a "jogállamiságnak való megfelelés illúzióját keltő látszatintézkedés", amit az MSZP nem tud támogatni - jelentette ki.


Független: az a lényeg, mihez kell érteni a projektértékelőknek


Varga-Damm Andrea (független) azt mondta: a projektértékelők szakmai körét nem az határozza meg, hogy hol dolgoznak, magánvállalkozó, vagy közszolgálati jogviszonyban van, hanem az, hogy mihez kell érteniük.

Meggyőződése szerint a jogszabály módosítása valami olyat kíván kielégíteni, amit az Európai Bizottságban a miniszterelnök kialkudott.


Zárszó


Ágostházy Szabolcs úgy fogalmazott: az alapvető bizalmatlanság a kormánnyal szemben az ellenzéktől nem meglepetés, ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy az Európai Bizottság közbeszerzésekről szóló összehasonlítása alapján Magyarország "számottevően jobban" teljesít Ausztriánál, Csehországnál, Spanyolországnál, Olaszországnál, Romániánál, Görögországnál és Portugáliánál, és azonos besorolási kategóriába esik Franciaországgal, Németországgal vagy a Benelux-államokkal.

Hangsúlyozta: félreértés, hogy az állami foglalkoztatók nyomást gyakorolhatnának a projektértékelőkre, hiszen nem tudnak arról, hogy ki mikor milyen projekt értékelésében vesz részt.


Napirend után



A napirendi pontok tárgyalása után Gelencsér Attila (Fidesz) Kaposvár újraiparosításáról beszélve felhívta a figyelmet az R67-es út mellé tervezett 170 hektáros ipari parkra, ahová a Rheinmetall is bejelentkezett.

Varga-Damm Andrea (független) képviselő politika által irányított bíróságokat vizionált egy korábbi ügye miatt. Úgy fogalmazott: az elmúlt két évben egyetlen bizonyítékot sem tudtak benyújtani, ami alátámasztotta volna, hogy köze lett volna a lakásmaffiához.

Aradszki András (KDNP) először szólalt fel a parlamentben azt követően, hogy öt hetet töltött lélegeztetőgépen a koronavírus szövődményei miatt. A kereszténydemokrata politikus azt tanácsolta az ellenzéki önkormányzati vezetőknek, különösen Érd polgármesterének, hogy ne egy kormányváltás lehetőségén dolgozzanak, hanem próbáljanak mindent megtenni a településeiken élők érdekében és a lehető legjobban használják fel a kormányzati hozzájárulásokat.

A Jobbik padsoraiból ketten kértek szót. Potocskáné Kőrösi Anita nemzetellenesnek nevezte a fideszes Böröcz László önkormányzati bérlakások megvásárolhatóságáról szóló javaslatát, amely szerinte az önkormányzatok vagyonfosztásának és a lakásmaffiának ad teret.

Steinmetz Ádám azt nehezményezte, hogy az idei magyar labdarúgó kupa döntőjében mindössze négy magyar játékos játszott a két érdekelt csapatban. "Miért jó nekünk, hogy a magyar emberek pénzét külföldi focistákra költik?" - tette fel a kérdést az ellenzéki politikus.



Az elnöklő Lezsák Sándor bezárta az ülésnapot. Az Országgyűlés szerdán a jövő évi költségvetés tárgyalásával folytatja munkáját.